1.rész. 

Zara nagy sóhaj kíséretében csukja be a hatalmas szekrény ajtaját. Megfordul és tekintetét végig vezeti a frissen berendezett szobáján. Egyszerűen gyönyörű. Tudja, hogy az iskola gyönyörűszép és, hogy a vezetőség nagy figyelmet fordít a fajok megfelelő helyen történő elszállásolására. Erre némileg szükség is van egy olyan iskolában ahol több faj éli a mindennapjait. A tündérek társasági lények, szeretnek egymással lenni, ám lelki egyensúlyuk fenntartásához szükségük van az egyedüllétre is. Éppen ezért mindannyian külön szobát kapnak egy nagyobb ággyal, hogyha olyan kedvük van akkor együtt tudjanak aludni. A tündéreknek a kastély tornyaiban alakítanak ki hálókörleteket. Zara szobája nagyon jó helyen helyezkedik el, így a szoba két szomszédos oldalát is üvegfalak határolják, amelyek rengeteg fényt engednek a helyiségbe. De a szoba legnagyobb látványossága nem is ez hanem a plafon amit szintén üveg borít így kilátást engedve az égboltra. Este biztosan csodaszép. Az üvegfalak előtt tiszta fehér függöny terül el mely éppen a földig ér. Az egyik üvegfal előtt a kényelmes ágy kap helyet, míg a másik előtt egy pihe puha fehér szőnyeg terül el. Otthonról hozott fényfüggönyét egyből felakasztja a karnisra így még hangulatosabbá téve a helyiséget. A falak fehér színűek, de Zara mindent elhozott otthonról amit csak tudott, így a kedvenc magenta színű párnáit és takaróját is. Na meg néhány csecsebecsét melyeket az íróasztalra helyez. Mivel végez a ruháinak bepakolásával és a bőröndjeit is becsúsztatja az ágy alá, elérkezettnek látja az időt, hogy elhagyja szobáját és a közös nappaliba, társalgóba menjen. Négy másik tündértársa akikkel a hálókörleten osztozik már a nappaliban beszélgetnek. Zara csatlakozik hozzájuk és az egyik sárga fotelbe ül. 

- Elképesztő milyen kicsik ezek a szekrények. Alig fért be pár darab ruha. A többit kénytelen voltam betuszkolni az ágy alá bőröndöstől. ~Bosszankodik Orla, az aranyhajú látszólag nagyon beképzelt lány. 

- Nem tudom nekem az összes ruhám kényelmesen elfért pedig hoztam három nagy bőröndnyit. ~Von vállat értetlenkedve Nesa. 

- Nekem sem volt bajom a szekrények kapacitásával. ~Csatlakozik Dela aki az első perctől kezdve kedvesen mosolyog mindenkire. Aztán ott van Masa, akinek a hangját még nem nagyon hallották a rövid itt tartózkodásuk alatt. Mosolyog mindenkire de közben látszik, hogy feszeng és nem érzi jól magát. Ez Zara-nak egyből szemet szúr. 

- Persze, mert begyűrtétek őket a szekrénybe, nálam alapszabály, hogy a vállfás ruháknál kell hagyni pár centi helyet, hogy ne érjen össze a két ruha. 

- Akkor meg ne csodálkozz, hogy olyan kevés fért csak be. ~Nesa hangjában sok minden hallható, többek között, hogy mit meg nem adna azért ha csak ennyi problémája lenne. Orla egy gúnyos fintort küld neki majd hosszú elegáns ujjaival arany színű fürtjei közé túr. Masa vágyakozva nézi az Orla arcát keretező hajzuhatagot. Talán ő is olyat szeretne. Érthető. A tündérek általában szépek, vékonyak és játékosak. Masa vállig érő barna haja nem nyújt szép látványt. A vége töredezett, a színe halovány, nem zsíros és nem is száraz de látszik rajta, hogy elhanyagolt. Testalkata sokkal teltebb, mint a tündér ideál. Ezért biztosan sok bántás is érte. Ruhái nem felelnek meg a mai trendeknek, nagyobb méretet hord, hogy minél inkább elrejtse alakját. Arca néhol pattanásos és zsíros. Orla megvető pillantásokkal illeti ami zavarja Zara-t. Az ő igazságérzete hatalmas, nem bírja elviselni és nem is tűri, hogy valakit igazságtalanul bántsanak. 

- Na mindegy, a lényeg, hogy szépen berendezkedtem és szinte csillog a szobám. ~Orla mimikája, a testbeszéde, mindene arról árulkodik, hogy felsőbbrendűnek tartja magát. 

- Az én szobám nem csillog mégis szépnek találom. ~Túr bele a hajába Nesa Orla stílusát utánozva. Zara felváltva nézi a két lányt. Láthatóan nem szimpatikusak egymásnak. Bár Orla Zarából sem vált ki pozitív érzéseket. 

- Na, menjünk le vacsorázni aztán szerintem készüljünk fel a holnapra. ~Pattan fel Dela izgatottan. A lányok mind egyetértenek így közösen elindulnak az ajtó irányába. Kilépve rajta egy kis folyosón találják magukat ahol egy kisebb kanapé található egy kis asztallal illetve a lift. A helyiség két szemközti oldala üvegből áll, így innen is gyönyörű kilátás nyílik a szigetre melyen az iskola húzódik. Orla benyomja a gombot és a lift amely bizonyosan varázserővel működik pár pillanaton belül ki is nyílik. A lányok belépnek és a rengeteg gomb közül benyomják a földszintit. A lift falai halvány arany színűek és néhol csillognak. Nem csoda. A tündérek imádják a csillogó, villogó, szép dolgokat. A lift hangtalanul suhan lefelé. Zara életében csak egyszer járt tündér földén kívül. Az volt az egyetlen alkalom, hogy nem csak mesekönyvekben, vagy filmekben látott más fajokat, hanem személyesen is. Éppen ezért Zara most nagyon izgatott, kissé félénk és kíváncsi. Hiszen köztudott, hogy az amazonok és a tündérek nem igazán tűrik meg egymást. Ebben az iskolában azonban mindkettőből jócskán van. De nem csak Zara várja nagyon az első vacsorát hanem Dela is akiről rövid idő alatt is kiderül, hogy odáig van az amazonokért. Furcsa. A liftből kilépve a hatalmas előcsarnokban találják magukat amit megérkezésükkor már alaposan körbe néztek. Zara nagy örömére az előcsarnok elég népes vacsora időben. Akik kijönnek az étkezőből itt állnak meg beszélgetni egymással vagy a vacsorára érkezőkkel. A lányok lassan haladnak az étkező felé, addig is nagy kíváncsisággal bámulják a manókból és törpökből álló csoportokat akik jó hangulatban beszélgetnek egymással. Bár Zara tudja, hogy a manók nem éppen magas lények, de meglepi, hogy valójában mennyire kicsik. Körülbelül combközépig érhetnek neki. Cukik. Tekintete átsiklik a másik oldalra ahonnan kissé mogorva hangok hallatszódnak. Egy csoport hosszú fülű kobold ácsorog a falnál. Nem marad sok ideje megbámulni őket mert elérnek az étkező hatalmas ajtajához ami nyitva várja az újonnan érkezőket. Nagy levegőt vesz ahogy belép a nagy terembe és meglátja azt a rengeteg lényt. 

- Atya ég, az amazonok. ~Dela izgatottan suttog, látszik rajta, hogy alig bírja visszafogni magát. 

- Annyi hős tettükről olvastam. ~A hangja sokkal magasabb, mint amit Zara eddig hallott tőle. 

- Én inkább csak rém történeteket olvastam róluk. ~Ez az első alkalom jóformán, hogy Masa megszólal. Zara tekintete megállapodik a fekete feszülős bőrruhában ülő amazonokon, akik kétség kívül nagyon jól néznek ki. Hosszú hajuk kiengedve lóg a hátukra és szinte kivétel nélkül mindenkinek hosszú haja van. Hosszú és fekete. Zara követi a lányokat. Feltűnik neki, hogy bár az étkező nincs elválasztva fajok szerint, mégis minden asztalnál csak egy bizonyos faj ül. Az asztalok rendezetlenül vannak elhelyezve de így is látszik, hogy a terem egyik szélén csak amazonok vannak. Őket követik a harcosok, tündérek, manók, törpök és a másik szélén pedig a koboldok. A terem hatalmas üveg ablakokkal kirakott részén pedig egy hosszú asztal foglal helyet, ahol a tanárok egymással beszélgetve szemüket azért a diákokon tartják. Zara és társai leülnek egy szabad asztalhoz ami csordultig van finomabbnál finomabb ételekkel. Bár sokat enni nem fog tudni, mert a gyomra eléggé összevan szűkülve, de azért néhány rántott cukkinit és gombát a tányérjára szed egy kis salátával. Masa önt Zara-nak is narancslevet és csendben kezdik elfogyasztani a vacsorájukat. Zara szeme közben egy pillanatot sem pihen. Érdeklődve fürkészi a hozzájuk közel lévő asztalokat. 

- Eszméletlen milyen jól néznek ki. ~Zara tekintetét Orla-ra kapja aki alsó ajkát beharapva néz oldalra. Lassan mintha cél nélkül nézelődne fordul abba az irányba amelybe Orla bámul. Egyből megérti miről beszél. Tőlük nem messze egy harcos társaság ül, akik ráadásul pimaszul vigyorogva bámulják az ő asztalukat. Zara csak egy rövid pillantást enged meg magának, de még jobban feszélyezi, hogy a harcosok is őket bámulják. Atya ég. Most jön rá, hogy valójában nem sok mindent tud a többi fajról. Az össz tudása annyi, hogy az amazonokkal és a harcosokkal célszerű óvatosnak lenni. 

- Orla. Mit tudsz a harcosokról? ~Már a megismerkedésüknél kiderült, hogy Orla mindannyiuknál többet tud a többi fajról. Ez köszönhető annak is, hogy sokat volt közös városban, hiszen az anyukája a minisztériumban dolgozik. 

- Fizikailag ők a legerősebb faj, illetve immunisak az elme varázslatra. Az átok miatt az amazonok csak a harcosokkal nemzhetnek gyermeket. Ha lány gyermek születik akkor viszik az amazonok, ha fiú, akkor harcos földre kerül nevelő anyához. Varázstalan emberek, az az iklik nevelik őket 8 éves korukig. ~Érdekesek az iklik. Ők az egyetlen faj amelyek mágia nélkül és bármiféle isteni adottság nélkül élnek. Az életük egy pillanat, mindössze 120 év. Azonban az ő életkor rendszerük a legegyszerűbb. Minden faj más ütemben öregszik és más az átlag életkoruk, így minden fajnál ikli években határozzák meg, hogy hány éves az illető.

- Engem néznek folyton. Biztos tetszek nekik. ~Kuncog Orla mire Nesa majdnem félre nyel egy falat rántott sajtot. 

- Vagyunk még itt rajtad kívül négyen, de nem számít. Biztos téged bámulnak. ~Morogja Nesa két falat között. Masa és Zara halványan elmosolyodnak majd összenéznek. Egyértelmű, a két lány közül Nesa az ő emberük. A vacsora egy bizonyos pontján Nesa közelebb hajol Zara-hoz és a fülébe suttog. 

- Néhány harcos fiú, folyamatosan téged bámul. 

- Mi? Engem? ~Kérdez vissza Zara meglepetten. Nesa bólint majd folytatja a vacsora elfogyasztását. Zara bámul maga elé pár másodpercig majd fejét a fiúk irányába fordítja és egy rövidke pillantást vet rájuk. Valóban. Tényleg őt nézik. De miért? Rosszul áll a haja vagy a ruhája? Vagy esetleg kosz került a ruhájára ami onnan is látszik? Zavarban van és kellemetlenül érzi magát, bár ezt próbálja palástolni kedves mosolyával ami az arcán feszül. Belekortyol a pohárba és csendben várja, hogy mindenki befejezze a vacsorát. Most kezd benne tudatosulni igazán, hogy hol is van. Az otthonától, a családjától és az eddigi biztonságtól messze. Egy kis szigeten mely a világ egyik leghíresebb iskoláját őrzi. Amazonok, törpök, koboldok, harcosok és tündérek között. Bár az iskolában ügyelnek a biztonságra, itt teljesen mást jelent ez a szó. Tündér földön ez teljes meseszerű biztonságot jelent, itt azonban ez a szó, szinte csak a haláltól véd meg. De van, hogy még attól sem. Bár nem sokat, de egy keveset olvasott az iskola múltjáról és itt bizony történtek halálesetek. Azóta persze sokat változott a hely és megpróbálták kiszűrni a veszélyes helyzeteket, mindent akkor sem lehet elkerülni. 

Zara felemelve tekintetét lassan végig néz a közelben lévő asztalok körül. Hosszasan néz egy törpökből álló társaságot. Nagy hanggal, vígan nevetgélnek miközben fogyasztják a vacsorájukat. Békésnek tűnnek és barátságosnak. Tekintete tovább siklik egy harcos társaságra. Az izmos férfiak közül valaki teljesen a vacsorájának szenteli a figyelmét míg mások folyamatosan nézelődnek. Mintha csak az áldozatukat keresnék. Az amazonok csak magukkal foglalkoznak, nem érdekli őket a többi faj. Néha ránéznek egy harcos fiúra de semmi több. A tündérek pedig vagy egymást vagy a harcosokat lesik. Zara tekintete találkozik egy manóéval. A manó lány kedvesen elmosolyodik amit Zara viszonoz. A tündér szívnek mindig jól esik egy mosoly vagy egy kedves gesztus. 

- Na menjünk! ~Zara kicsit megijed Orla hirtelen hangjától. Felállnak az asztaltól és kedvességet sugározva más fajok felé elindulnak a kijárat felé Orla vezetésével, aki természetesen a harcosok által elfoglalt asztal felé vezeti őket. Arcán díjnyertes vigyor feszül mellyel a férfiakat stíröli. Mögötte a másik négy lány feszengve, de mosolyt erőltetve magukra battyognak. Amint Orla elhalad az asztaluk mellett kezével kihívóan a hajába túr és felfedi előttük meztelen vállát. A testtartása és a járása is teljesen megváltozik, magabiztos és szexi. Masa feszülten veszi a levegőt, Zara pedig próbál uralkodni mosolyán, hogy ne forduljon át kellemetlen grimaszba. Egy dologban biztos. Még pedig, hogy Orla bátor...vagy inkább vakmerő. Egy szót sem szólnak a hálókörletükbe vezető úton. Orla vigyora letörölhetetlen, látszólag büszke magára, nem mintha lenne miért. Felérve Orla egyből bezárkózik a szobájába. A többi lány jó éjszakát kívánnak egymásnak és mindannyian elvonulnak saját kis zugukba. Zara az ajtó jobb oldalán lévő fali okos kijelzőhöz lép és még egyszer ellenőrzi, hogy minden be van-e rajta állítva. Tekintete a táskájára siklik amiben már benne hevernek a holnapi napra szükséges könyvek és füzetek. Izgul. Nagyon izgul. Néhány hónappal ezelőtt teljesen megváltozott az élete. A tündér mágus ceremónián, ahol kiderült, hogy melyik ifjú tündér melyik elemet vagy elemeket birtokolja. Voltak meglepetések, de talán ő volt a legnagyobb. Egész életében expedíció hős szeretett volna lenni, de valójában ez mindig is csak egy édes álom volt. Most viszont jóformán nincs is más lehetősége. Erre fogják kiképezni. Így pedig annyira ijesztő az egész, mert elvették tőle a döntés lehetőségét. Mielőtt megint elszomorodna, inkább átöltözik a pihe puha rózsaszín pizsamájába és sötétbe burkolja új szobáját. Befekszik a kényelmes ágyba és megpróbál minél hamarabb álomba szenderülni. Holnap hosszú napja lesz. Ki kell pihennie magát. Szinte biztos benne, hogy az alvás nem fog könnyen menni neki, de ahhoz képest gyorsan elalszik

- Ébresztő. Egy óra tizenöt perc múlva kezdődik az eredettan óra. ~Csendül fel egy kellemes hang. Zara szemei izgatottan pattannak ki. Tudja, hogy sietni kell, nincs sok ideje. Ebbe az időbe még a reggelinek is bele kell férnie. Besiet a picike fürdőbe és egy gyors zuhany után egy könnyen elkészíthető de mutatós sminket készít magának. Mivel még tart a nyári meleg, így nem viszi túlzásba az öltözködést. Egy sima spagetti pántos rózsaszín toppot vesz fel egy fehér rövidnadrággal és egy fehér cipővel. Gyönyörű pasztell rózsaszín hajának egy részét befonja a feje tetején, így láthatóvá válik a fehér fülbevaló ami szinte csillog a fülében. Ritkán szokott csak parfümöt használni, hiszen a tündérek alapjáraton illatosak de most kivételt tesz. Felkapja a táskáját és kilép a szobából. A nappaliban nagy meglepetésére Masa ül. 

- Jó reggelt, téged vártalak. ~Mosolyog kedvesen miközben megigazítja a hátán lévő moha színű hátizsákot. 

- Jó reggelt, köszönöm. A többiek? ~Zara közelebb lépked hozzá mire Masa elismerően néz rá.

- Azta. Nagyon szép vagy. ~Dünnyögi elismerően Masa.

- Ha Orla meglátja milyen szép vagy biztos kiakad. Reggel így is hisztizett, hogy melyik ruhát vegye fel mert ő akar lenni a legszebb. ~Kuncog halványan. Zara egy semleges mosolyt villant felé, Orlától nem is vár mást. 

- Amúgy ők már lent vannak. Korán lementek reggelizni, hogy megtudják lesni a harcosokat meg az amazonokat. 

- Te miért nem mentél velük?

- Engem nem túlzottan érdekelnek. Én...inkább a növényeket szeretném nézegeti. ~Meséli miközben elindulnak a lift felé. Míg leérnek a földszintre Masa egész végig beszél. Bár folyamatosan mondja valójában elég idegesnek és feszültnek tűnik. Mikor kilépnek a liftből Masa még mindig szinte levegővétel nélkül darálja a szavakat. 

- Ideges vagy? ~Kérdez rá Zara mert nem igazán érti a helyzetet. 

- Kicsit. ~Vallja be Masa izgatottan. Zara bátorítóan rá mosolyog mikor hirtelen neki ütközik valaminek. Két erős kéz kulcsolódik a dereka köré és tartja meg, hogy ne veszítse el egyensúlyát. A tekintete először egy izmos mellkassal találkozik amit fehér póló takar, majd ahogy felemeli fejét meglát egy iszonyatosan jóképű férfit. Egy pillanatra meg is szűnik körülötte a világ ahogy bámul abba az igéző szempárba. Felismeri, tegnap azzal a társasággal volt, akik vacsora közben annyira nézték őket. Zara meglepődve veszi tudomásul, hogy szinte ég a bőre ahol a férfi hozzáér. Sosem érzett még ilyet. Tekintetét egyszerűen képtelen levenni azokról a gyönyörű szemekről. Hirtelen nem is tudja eldönteni, hogy most zöld, kék vagy esetleg szürke színű? Létezhet, hogy mind a három egyszerre? Szőkés barna haja tökéletesen meredezik az ég felé kissé oldalra fésülve. Mintha csak egy mesekönyvből lépett volna ki. Ajkai halvány mosolyra húzódnak. Atya ég. 

- Ne haragudj. ~Hangjára Zara egész testén borzongás fut végig. Kellemetlen érzés fogja el ahogy az erős férfi kezek elengedik a derekát. Mielőtt összeszedhetné magát és megszólalhatna, a jóképű srác kikerüli és elmegy mellette. Döbbenten követi a tekintetével. Mikor eltűnik a látómezőből Masa Zarához ugrik és a füléhez hajol. 

- Direkt csinálta. Láttam. ~Zarának kell egy kis idő míg felfogja amit Masa mond neki. Úgy érzi, hogy menten felgyullad, olyan melegség árasztja el az egész testét. Mi történik vele? 

- Mi? Tényleg? ~Szedi össze magát és tekintetét lassan Masa-ra emeli. 

- Igen. Te nem láttad őt, de ő látott téged. Szándékosan ment neked. ~Vigyorog Masa miközben ismét elindul az étkező felé. Zara követi de valójában világáról nem tud, annyira kizökkenti ez a fiú. Vagy inkább az érzés amit kivált belőle. Leül Masa mellé, de annyira elrabolja elméjét az a fiú, hogy észre sem veszi, hogy a lányok jó reggelt kívánnak neki. Masa finoman meglöki, de ez sem elég, hogy visszahozza Zara-t a valóságba. Kissé furcsa, bár azért a tündérek hajlamosak az ilyes fajta elkalandozásra. 

- Mi van vele? ~Nesa fejével Zara irányába bök miközben Masa-t nézi. 

- Az imént neki ment egy harcos fiú, és láthatóan eléggé megérintette. ~Néz mosolyogva Zara-ra.

- Harcos fiú? A mázlista. Egyik másik igazán nekem jöhetne. ~ Kuncog Orla majd folytatja a reggelije elfogyasztását. Nem sokkal később Zara is neki lát a reggelinek, egy nagyon kevés műzlit eszik, aztán a többiek oldalán elindul az eredettan tanterme felé. Masa és Zara elfoglalnak egy padot a második sorban és csendben türelmesen várják a tanárt. Kissé meg is ijednek mikor a tanárnő nagy lendülettel belép a terembe. Mint a hurrikán úgy vetődik a tábla mellé és tekintélyparancsolóan az osztályra néz.

- Felállni. ~Mondja kicsit sem kedvesen mire az egész osztály talpra ugrik. A diákok nem igazán értik ezt a hirtelen kialakult helyzetet, kissé bizonytalanul nézegetnek egymásra, de nem nyugtatja meg őket, hogy mindenki ugyanolyan megszeppent arckifejezéssel áll. 

- A nevem Krisa Adomora, én fogom tanítani az eredettant és a varázstörténetet. Elvárom a maximális fegyelmet és figyelmet. Aki nem tanul évvégén megbukik és kész. Senkit nem fogok átengedni akin azt látom, hogy lusta és lazsál. ~Tekintetével keményen csap le a diákokra. Mély zöld íriszei találkoznak Zara pasztell rózsaszín színű szemeivel. A tanárnő hosszasan bámulja Zara-t majd egy hirtelen mozdulattal elfordul és a tanári asztalhoz sétál. Neki dől majd ismét a diákokra tekint. 

- Az eredettan első óráin végig fogjuk venni az összes ma ismert fajt. Utána áttérünk a világunk keletkezésére és az istenekre ami nagy témakör sok dolgozattal. Évvégén pedig a valaha élt de mára már kihalt fajokkal foglalkozunk. A mai órán az istenek által teremtett első fajjal, a Sellőkkel ismerkedünk meg. Poszeidon a tengerek istene az egyik legnagyobb hatalommal bíró isten volt. Az ő fejében fogalmazódott meg a gondolat, hogy szeretne készíteni egy saját fajt. Nagy becsben tartott gyöngykagylóját szemelte ki erre a célra. A gyöngykagyló hét napon és hét éjen át hordozta magában az első sellő párt. A 8.-nap reggelén ahogy a felkelő nap megvilágította a víz alatti mélységet a kagyló kinyílt és két sellő bukkant fel belőle. Egy férfi és egy nő, gyönyörűen szép uszonyokkal. A nőt Halimeda-nak nevezte el Poszeidon, míg a férfi sellőt Earandil-nek. Csodájára jártak az első sellő párnak, akiknek annyira fénylő arany színű hajuk volt, hogyha megvilágította a tengert a nap fénye, akkor szinte világított. Earandil-nek rövid arany haja mindig tökéletesen állt. Halimeda-nak gyönyörűen hosszú, az uszonya közepéig érő dús hajkoronája volt. A hajkorona szó egyébként innen ered, mert Halimeda fején sokszor a haja alkotta a koronát, ma ezt hívjuk korona fonásnak. Hozzákötődik a hajfonás művészete. Poszeidon nagyon büszke volt teremtményeire. Halimeda és Earandil 24 gyermeket nemzettek. Mindannyian örökölték szépségüket és fénylő arany színű hajukat kivéve az utolsó gyermeket. Neki is hosszú, bár csak az uszonya kezdetéig érő haja volt. Azonban mogyoró barna színű. A gyermek nagy érdeklődést mutatott a szárazföldön élő emberek iránt. Ezáltal kiderült Halimeda hűtlensége. Utolsó gyermekét Kimonea-t egy harcos férfival nemzette. Itt felröppen a kérdés, hogy ez hogyan történhetett meg. Poszeidon számonkérte Halimeda-t aki kénytelen volt bevallani az igazságot. Mivel imádta a gyöngykagylókat így előszeretettel gyűjtötte is őket. Egyszer mikor a part szélén úszott és kagylókra vadászott meglátott egy harcos férfit. Azt mondják szerelem volt első látásra. Ezután Halimeda többször is partközelben úszott ahol sokszor látta a harcost. Egy alkalommal úgy döntött teljesen kimegy a partra. Az árapály jelenség miatt a tengerszint visszahúzódásakor Halimeda teljesen ki került a vízből. Amint az uszonya megszáradt lepotyogtak róla a pikkelyek és néhány óra elteltével teljesen úgy nézett ki, mint egy ember. Lábakon járt. Tudom, itt ennél a résznél mindenki megdöbben és csodálkozik. A sellők biológiája megmagyarázza a jelenséget. A sellő uszony nem a lábak helyett van. Az uszony egy vastag külső réteg ami takarja a lábakat de ezt majd részletesen leírjuk a későbbiekben. Halimeda szépsége megfogta a harcos férfit és rövidesen a sellőbe szeretett. Halimeda terhes lett a férfi pedig még a gyermek születése előtt meghalt egy harc során. A sellő majd belehalt a fájdalomba. Képes lett volna örökre elhagyni a vizet és a harcossal élni. Tudta, hogyha ez kiderül Earandil sosem bocsát meg neki. Próbált férje kedvében járni akinek eszébe sem jutott a hűtlenség. Kimonea gyönyörű hangot örökölt Halimeda-tól. Sokat énekeltek együtt. Mivel ő más volt mint a többiek mindenki megvetette Halimeda-n kívül aki igaz szerelmétől született lányát szerette mindennél jobban. Kimonea-nak nem volt könnyű gyerekkora. A sellők boldogan játszottak egymással reggeltől estig de őt sosem engedték maguk közé. Kimonea távolról nézte, hogy milyen jól szórakoznak. Halimeda szeretett volna többet foglalkozni Kimonea-val de férjével Earandil-lel is törődnie kellett aki egyre nagyobb utálatot érzett a gyermek iránt. Folyamatosan kikötöztette egy szirthez és kínozta őt. A leány egyetlen boldogsága az volt amikor anyjával énekelhetett. Halimeda próbált hatni a férjére, hogy ne bántsa a leányt illetve gyermekeire, hogy vegyék be őt is a játékba de mindenki elutasította. Rengeteget sírt és szomorkodott, a szíve megszakadt a kegyetlen bánásmódtól. Gyűlölte magát amiért nem tud mit tenni szeretett leánya érdekében. Mikor végül kiderült Halimeda hűtlensége Poszeidon száműzte Kimonea-t. Earandil dühében megölte feleségét, a gyermekei anyját. Kimonea míg régen szerette az embereket ekkor már gyűlölte. Ember apja miatt volt pokoli élete és az anyját is ez miatt veszítette el. Csodálatos hangjával a vízbe csábította az embereket akik nem tudtak ellenállni hangjának majd megölte őket. Ezzel létre jött a szirén faj. Na de térjünk vissza a sellőkhöz. Mára a víz alatt hatalmas birodalmat alakítottak ki maguknak. Általánosságban elmondható, hogy jól kijönnek a tengerben élő állatokkal, ez különösen igaz a delfinekre. Egyedül a cápákkal nem ápolnak túlzottan jó viszonyt. Azonban a birodalmukban élő kardszárnyú delfinek megvédik őket a nem kívánatos ragadozóktól. A sellők vízi növényekkel táplálkoznak. A szaporodásuk történhet szárazföldön emberi módon, azonban az így született gyermek nem örökli a vízben éléshez szükséges uszonyt és a nyakon lévő szinte láthatatlan kopoltyút. A vízben történő szaporodáskor a két sellő összeölelkezik, ha megvan a megfelelő kémia és vágy a nőnek a hasa alatti részen az uszonya eltűnik, vagy átalakul és egy érzékeny nyílás jelenik meg. A férfinek szintén a hasa alatti részen a pikkelyei közepén szétnyílnak és előbújik a nemzőszerve. Kezdettnek ennyit erről a témáról. Ami még fontos, hogy az átlag életkoruk 700 év. Most pedig nyissátok ki a könyvet a 4. oldalon és vegyétek elő a füzetet. ~Az óra végéhez közeledve a diákok leírják a sellők uszonyának részletes felépítését, színeit és mintázatát. Valamint a szaporodásuk pontos menetét és a termékenység idejét. A szülésről is esik néhány szó, de már nem marad idő a részletes kifejtésre. Az egész osztály nagy érdeklődést mutatva a téma iránt hagyja el a termet és szünetben átbeszélik az imént hallottakat. Zara-t és Nesa-t is megrázza a sellők története. Főleg Kimonea élete. Gyermekként sok mesét hallottak a sellőkről de egyik sem volt ilyen drasztikus. A szünetet az osztály előtti folyosón töltik. A falnál ülnek és várják, hogy a szigorú tanárnő visszaérjen. 

- Úristen jönnek. ~Kiált fel Orla amire minden tündér felkapja a fejét kivéve Zara-t. Neki az is elég,  hogy hallotta Orla sipító örömtől és izgatottságtól izzó hangját, hogy tudja kikről is beszél. Zara nem néz fel a reggel történtek miatt. Inkább felhúzott lábait kémleli pontosabban az egyik térdét szuggerálja. A mély hangok hatására melyet a közeledő harcos csoport hallat, Zara sem tud parancsolni a kíváncsiságának és felpillant. Az elsők között észreveszi azt a srácot akibe reggel belebotlott. Most is ugyanolyan jól néz ki. A fiú vigyorogva beszélget a mellette lépkedő sráccal, majd ahogy közelebb érnek kiszúrja a tündér lányok közül Zara-t. A tekintetük egybeolvad és valami teljesen szokatlan és furcsa érzés fogja el mindkettőjüket. Egy nagyon mélyről jövő kíváncsiság és egy érzés, mintha mindig is ismerték volna egymást. Az idő lassabbnak tűnik, ahogy a lépteik is. Ahogy a srác elhalad mellette Zara szemérmesen lesüti a tekintetét. Mégis mi a fene folyik itt? Miért vált ki belőle ilyen reakciókat ez az ismeretlen fiú? 

- Azt ne mond, hogy ez a srác az amelyiknek neki mentél reggel? ~Csattan fel Orla, kicsit sem barátságosan. Neki is ahogy mindenki másnak is feltűnik ez a kicsit sem közömbös egymásra nézés. Bár Zara tudja kiről beszél úgy van vele, kicsi időt nyer magának.

- Melyik srác? ~Kérdez vissza szendén. Orla féloldalas grimaszából tudja, hogy az aranyhajú lány nem túlságosan díjazza, hogy játssza a hülyét. 

- De ő volt. ~Mondja Zara halkan mire Orla ajkai döbbenten és nagyon zavartan tágra nyílnak. 

- Ezt nem hiszem el. ~Rázza a fejét hitetlenkedve.

- Te komolyan képes voltál az iskola egyik legszexibb és leghíresebb harcosának, Nace Bladevale-nek neki menni? ~Kéri számon, de mire Zara válaszolhatna Masa beelőzi.

- Nem Zara ment neki. Én láttam. Zara éppen rám nézett így nem látta, hogy van-e előtte valaki, a srác viszont Zara-t figyelte, szándékosan ment neki. ~Orla egy mérges pillantást küld Masa-nak. 

- Már ne is haragudj. De Nace Bladevale miért menne neki szándékosan pont Zara-nak? ~Mutat értetlenkedve az említettre. Zara a hajába túr miközben visszanyeli szavait amivel elküldené Orla-t melegebb éghajlatra. Ez az első napja az iskolában nem kellene máris összevesznie valakivel. 

- Mondjuk azért mert Zara egy nagyon szép tündér lány. Igazán feltűnő a fényes pasztell rózsaszín hajával és szemeivel. Nem csoda, hogy megakad rajta a pasik szeme. ~Kel a védelmére Nesa, akiről sugárzik, hogy nagyon nem kedveli Orla-t. Bár nem ő az egyetlen. 

- Ugyan már. ~Legyint Orla feszülten. Zara mantrázza magában, hogy minél előbb kezdődjön el az óra mielőtt elveszíti a türelmét. De most legalább megtudta a srác nevét. Nace. Nace Bladevale. Igazán illik hozzá. Mást nem igazán tud róla, de most már legalább a neve megvan. A tanár megérkezésével visszamennek a terembe és ismét beülnek egy pad mögé. Krisa tanárnő többször is megnézi magának Zara-t miközben mindenki elfoglalja a helyét. 

- A varázstörténet kezdete ismét az istenekhez köthető. Ők voltak kik már varázserővel születtek és már készítettek elbűvölt mágikus tárgyakat. Ezekről a későbbi órákban majd részletesen is szót ejtünk. ~Zara bár nagyon szeretne nem igazán tud figyelni Krisa tanárnő szavaira. Helyette azt a színkavalkádban gazdag szempárt látja. De most tényleg. Milyen színű volt? Az egyik pillanatban ilyen a másikban olyan. Először kéknek látszott, aztán mintha zöld lett volna, utána meg már inkább szürke. Dehát ez lehetetlen. A harcosok nem tudják változtatni a szemük színét. Arra csak fény tündérek képesek, vagy a boszorkányok. Zara megdörzsöli halántékát. Figyelni szeretne. Figyelni szeretne a tanárnő szavaira, hiszen a történelem nagyon fontos. Valahogy rá kell vennie magát, hogy elfelejtse azt a gyönyörű tekintetet. Akárhogy is próbálkozik nem megy, fél percnél tovább egyszerűen nem képes figyelni. Ugyan már, hiszen az a srác egy harcos. Régen elmúltak már azok az idők amikor ők ketten még jóban lehettek volna anélkül, hogy a legtöbben megvetnék őket. Meg amúgy is, hiszen semmi sem történt köztük, csak egymásnak mentek az előcsarnokban. Ebben igazán nincs semmi. Zara egész órán harcban áll saját magával. Az óra végeztével, szomorúan veszi tudomásul, hogy nagyon elenyésző az az információ amit sikerült megjegyeznie, ráadásul a jegyzetelése is hiányos. Dela és Orla a következő óra előtt úgy döntenek, hogy elmennek és meglesik a harcos fiúkat, így Nesa, Masa és Zara hármasban indulnak el a harmadik órájukra. Masa az általa készített térképet nézegeti, ide-oda forgatja miközben próbál rájönni merre is kell menni. 

- Inkább kérdezzünk meg valakit. ~Javasolja türelmetlenül Nesa.

- Nem. Nem kell, mindjárt rájövök. ~Rázza a fejét Masa és még közelebb emeli arcához a térképet.

- Ezt nem hiszem el. ~Suttogja idegesen Nesa miközben feszülten dörzsöli a homlokát. Zara felkapja a fejét ahogy hangos nevetést hall a sarokban. Legnagyobb meglepetésére egy öt fős harcos csoport áll ott, illetve Nace aki vigyorogva közeledik feléjük. Atya ég. Miért erre jön? Zara síri csendben Nace minden apró mozzanatát figyeli. Meglepődik, mikor a fiú beáll Masa mögé és mivel sokkal magasabb nála, egyszerűen csak letekint és a válla felett tökéletes rálátása nyílik a térképre. Szemöldöke a magasba szökik és egy megrökönyödött hang hagyja el a száját mire Masa ijedten sikít fel és ejti ki kezéből a papírlapot. Nace meglepődve nézi ahogy Masa egy ugrással Zara előtt terem és ijedten fordul felé. 

- Jesszusom....A frászt hoztad rám. ~Masa szívére teszi kezét és nagy mély levegőket vesz, hogy lenyugtassa magát. 

- Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni csak láttam, hogy nem boldogulsz. ~Mosolyodik el, de látszik rajta, hogy szíve szerint nevetne. Milyen kedves tőle, hogy türtőzteti magát.

- Ő..i-igen. ~Dadogja még mindig ijedten és lehajolva felveszi a papírt, miközben Nace világos szemeit Zara-ra vezeti. Zara egyből zavarba jön és elkapja tekintetét a harcos fiúról majd egy titkos mosollyal inkább lehajtja fejét. Bár tudja, hogy Nace látta ezt a titkosnak vélt mosolyt amit próbált álcázni, elég gyenge módon. Beharapja alsó ajkát és vár pár másodpercet majd kíváncsisága felülkerekedik rajta és ismét a jóképű fiúra néz. 

- Növénytan óránk lesz és éppen arra próbáltam meg rájönni, hogy merre lehet a termünk. ~Miközben Masa a térképet nézve beszél, Nace tovább pásztázza Zara-t. A tündér lány természetesen fülig pirul ami Nace-nek kifejezetten tetszik. Pimaszul mosolyogva áttekint Masa-ra majd a kezében tartott papír lapra. 

- Ez a térkép borzasztó. Nem csodálom, hogy ezen nem bírtál eligazodni. ~Mondja mire Masa lekonyítja ajkait de végülis belátja, hogy igaza van. A térkép nem sikerült a legjobban. 

- A növénytan óra vagy a birtokon szokott lenni vagy a harcosok tava melletti üvegházban vagy pedig a kinti növénytan teremben. De minden esetben az üvegház előtt van a találkozó. Ha akarjátok szívesen megmutatom, úgyis kérdezni szeretnék egy dolgot. ~Magyarázza mosolyogva majd ismét Zara-ra tekint. Oh a fenébe. Zara ajkai egyből kiszáradnak. Miért nézi őt folyton? Nesa vigyorogva figyeli az eseményeket, neki egyből szemet szúr a Nace és Zara között lévő szikra, amit szinte a bőrén érez. Nace int a barátainak majd kivezeti a lányokat az előcsarnokból. Lesétálnak a kastély lépcsőin majd Nace a tóra mutat. Középen egy gyönyörű hosszú tó terül el, körülvéve gyönyörű zöld fűvel. Távolabb pedig mindenhol egészséges színpompás erdő. Zara-nak nagyon tetszik, biztos benne, hogy ha lesz ideje akkor majd felfedezi az iskolát övező erdőket. Bár nagy túrákat nem tud szervezni, hiszen ez egy sziget, de egy kis kikapcsolódásnak mindenképpen jó.  

- A kastély előtti zöld terület az a miénk harcosoké illetve a tündéreké. Mi itt szoktunk gyakorolni a tündérek pedig itt tartják a kinti óráikat. A kastély bal oldalának udvara a törpöké, a jobb oldal az amazonoké, hátul pedig a közös kert van ahova a diákok kiülnek beszélgetni, iszogatni. Biztosan hallottatok róla, hogy a harc órákon velünk lesztek. ~Tagadni sem tudná, hogy mennyire örül ennek. A vigyora egyből elárulja. 

- Igen hallottunk róla, bár egyáltalán nem értem ezt az egészet....Nem tudom ki volt az az IQ bajnok aki ezt kitalálta. Mi törékeny kis béna tündér lányok, akik éppen csak elkezdenek ismerkedni a mágiával, heti több órát edzünk képzett harcosokkal. ~Nesa láthatóan bosszús. 

- Nos, mint másodéves harcos, bátran kijelenthetem, hogy a tündérek nem is annyira bénák....Na jó, az elején nagyon, de vannak akik szépen belejönnek és igen komoly szinteket eltudnak érni a harcban. 

- Biztosan. De az fixen nem én leszek, megnyugtatlak. ~Grimaszol Nesa de azért halványan mosolyog. 

- Ugyan már biztosan ki lehet hozni belőled valamit. ~Nace-nek láthatóan tetszik a lányok társasága, jól érzi magát velük. 

- Persze...halottat könnyedén. ~Zara halványan elmosolyodik. Nesa és a fekete humor egész jól kijönnek egymással. 

- Hallottam, hogy idén egy főtündér is lesz itt. Az egész suli erről beszél, hiszen a főtündérek olyan ritkák, hogy szinte már nem is léteznek. Mindenkit lázban tart, hogy vajon ki lehet az. Valljuk be, hogy egy főtündérre mindenkinek fáj a foga...hiszen őket a világ legerősebbjeinek tartják, komoly kiképzést kell kapniuk, hogyha eljön az idő akkor megfelelő harci felkészültségük legyen. 

- Igen erről én is hallottam bár nem találkoztunk még vele...vagy legalább is nem tudtuk meg, hogy ki az. De én is nagyon kíváncsi vagyok rá. Szegény. Megtanulni uralni mind az 5 elemet az nagyon nehéz és kemény lehet. Nem irigylem.

- Ugyan. A világ legerősebb lényének lenni nem olyan borzasztó. Tőlük mindenki tart, még az amazonok is bár sosem vallanák be. De mindegy is, a harcos fiúk nagyon ki vannak élezve rá, majd ha nálunk lesz edzeni azért egy kicsit megleckéztetjük, csak, hogy el ne bízza magát túlságosan. ~Zara idegesen harapja be alsó ajkát majd tekintetét a földre szegezi. A francba. Most legszívesebben eltűnne vagy legalább láthatatlan lenne. 

- Pont róla akartam kérdezni, a szőke hajú lányról. Ki ő? Folyton a nyomomban van és utánam koslat. ~Nace Orla-t nézi ahogy fülig érő szájjal gyorsan szedi a lábait, hogy minél hamarabb közel érjen, nyomában Dela-val.

- Ő a szobatársunk Orla, és gyanítom, hogy minden jól kinéző harcos pasira megpróbál rárepülni. Legalább is az eddigiek alapján ezt szűrtem le róla. ~Zara meglepődik Masa szavain. Tegnap szinte egy szót sem szólt. Ahhoz képest ma elég sokat beszél. 

- Sziasztok. ~Köszön Orla nagy vigyorral ahogy Nace elé lép és kívánatosan a hajába túr. 

- Sziasztok. ~Köszön vissza Nace majd Zara-ra néz. 

- Akkor most már oda találtok. Én megyek. ~Mosolyodik el és Zara-t bámulva vonásai egyből sokkal kedvesebbek. 

- Igen. Köszönjük az útbaigazítást. ~Nesa barátságosan mosolyog Nace-re aki még az utolsó pillanatban Zara-ra kacsint.

- Sziasztok. ~Köszön el majd elindul az ellenkező irányba, de aztán hirtelen visszafordul.

- Összefuthatnánk még ha van kedvetek. ~Néz végig szigorúan a három lányon majd a tekintete megállapodik Zara-n.

- Persze, az jó lenne. ~Mondja lelkesen Nesa miközben átkarolja Zara-t. Nace és Zara még egy kis ideig mosolyogva bámulnak egymás szemébe majd Nace megnyalva alsó ajkát megfordul és elmegy. Ahj, a fenébe. Miért kell ilyen jól kinéznie?

- Ezt nem hiszem el. Ti beszéltetek vele. Egész végig a nyomában voltunk de aztán egyszer csak eltűnt a szemünk elől és utána már veletek láttuk őt. Miről beszéltetek? ~Kíváncsiskodik Orla, mögötte Dela-val.

- Most nincs időnk elmondani. ~Masa karon fogja Nesa-t és Zara-t, majd elindul velük az üvegház felé. 

- Ahogy látom nem igazán kedveled Orla-t. ~Mosolyog halványan Zara. 

- Nem igazán.

- Kérlek, őt ki kedveli? Kibírhatatlan. ~Fűzi hozzá homlokráncolva Nesa. Az üvegház előtt álló diákokhoz csatlakozva várják a tanárnőt, aki pár percen belül meg is érkezik.

- Sziasztok kedveseim! Roisin Field-nek hívnak és én fogom nektek tanítani a növénytant. Ő a segédem Aina Sewfried aki ebben az évben mint a segédem lesz jelen. Most végzi a tanári képzést és mellettem tölti le a gyakorlatát. ~Zara nem tud tovább figyelni mert Masa a füléhez hajol és belesuttog.

- Apa mondta, hogy Roisin tanárnő már körülbelül 1100 éves lehet és képzeld el, hogy ő félig tündér félig sellő. 

- Tényleg? ~Lepődik meg Zara de próbálja arc mimikáját rendben tartani. 

- Igen. Akkoriban még nem volt az átok. A fajok tudtak szaporodni egymással. ~Zara csodálattal néz vissza a tanárnőre aki éppen az első óra anyagát ismerteti. 

- Gyertek gyerekek. ~Mosolyog kedvesen a tanárnő majd hátat fordít és a segítőjével elindulnak az üvegház melletti hosszú pavilon felé. Ott asztalok terülnek el egymás mellett rajtuk pedig sorban ugyanolyan zöld növények hevernek. 

- Mindannyian álljatok be egy zöldike elé. ~Mondja a tanárnő és ő kiválasztja az asztal végén lévőt, a többivel merőlegesen, hogy mindannyian lássák őt. Segítője a túl oldalra megy és elfoglalja helyét a tanárnővel szemben, így a diákok mind a kettejüket tudják nézni. 

- A zöldike egy ismert növény. Tudja esetleg valaki, hogy mihez szokták a leggyakrabban használni? ~Kezek emelkednek a magasba köztük Masa-é is.

- Igen! ~Mutat egy vörös hajú lányra. 

- A zöldikét leggyakrabban kozmetikai és fodrászati szerekhez használják. Például a hajszínezők mindegyikében megtalálható a zöldike. Önmagában megfőzve és leaprítva is használható egy kis faviasszal összekeverve. Fényességet kölcsönöz a hajnak, ha megfelelő arányban használjuk szinte csillogni fog tőle a hajunk. Ezen kívül egészségesebbé teszi a hajat és ha rendszeresen fogyasszuk a bőrben is csodákra képes. Ezenkívül pedig az illata is nagyon jó. 

- Helyes. Nagyon szépen elmondtad. ~Bólint dicsérően a tanár, míg Zara érdeklődve veszi tudomásul a hallottakat. Bár neki nincs rá szüksége hiszen amióta csak az eszét tudja képes a haja és a szeme színének is a változtatására. Éppen ezért azt is tudja szabályozni, hogy a haja mennyire legyen csillogó.  

- Mivel tudom, hogy nektek fiataloknak milyen fontos a kinézet és a fénylő haj ma azt fogjuk elkészíteni amiről a kisasszony beszélt. Egy sampont mely fényesebbé teszi a hajat. Az előttettek álló kék tégelyben faviasz van. Megtalálható még egy főzőedény melyben van fél liter víz. Először főzzétek meg majd mikor már látjátok, hogy kicsit összement és már nem olyan tartós vegyétek ki belőle a leveleket. Törjétek össze a kőmozsárban és öntsetek hozzá valamennyi viaszt. ~Alighogy végig mondja már kezek emelkednek a magasba. 

- De tanárnő. Nem mondta, hogy pontosan mennyi viaszt öntsünk hozzá ahogy azt sem, hogy hol főzzük meg hiszen itt nincs olyan eszköz amellyel feltudnánk forralni a vizet. ~Néz körbe az asztalon az egyik lány. A tanárnő elmosolyodik és összefonja maga előtt a kezeit. 

- Valóban...nem mondtam. Nos én nagyon fontosnak tartom a találékonyságot és a kreativitást. Tündérek vagytok kedveseim rendelkeztek az 5 főelem használatával. Viszont mivel még nem sajátítottátok el a mágia alapjait ezért a mai órán egy különleges módszerrel tudjátok felmelegíteni a vizet. Az asztalotokon találtok egy koncentrációs főzőgélt. Azzal kenjétek be az edény alját és oldalát. Annyit elárulok, hogy a zöldikéből elég kettő darab levél. Az arányokat eltalálni nagyon nehéz. Osztályozni fogom az elkészült műveket akié a legjobb az pedig megkapja tőlem az általam elkészített szérumot. 

- De tanárnő. Bájitalokat és szérumokat nem bájitaltanon kellene csinálnunk? 

- De igen ott fogtok. Ez egy nagyon könnyen elkészíthető sampon ami nem számít sem bájitalnak sem szérumnak ez csak egy kis kevert két hozzávalós sampon. ~Zara szó nélkül bekeni az edénye alját majd közel tartva hozzá kezeit, behunyja különleges pasztell rózsaszín szemeit. A koncentrálással általában nem szokott baja lenni ha csak valami ki nem zökkenti, mint például mágiatörténeten Nace gyönyörű szemei. Nem telik el sok idő és Zara érzi ahogy melegszik a gél, minél melegebb annál távolabb húzza tőle kezeit. Kinyitja szemeit és látja, hogy az átlátszó színű gél most pirosan izzik az edény alján és oldalán. Pár perc múlva a víz már javában forr. Beleteszi a leveleket amiket meglepően gyorsan három perccel később már ki is szed belőle. A mozsárba ejtve őket törni kezdi, de gyorsan rá kell jönnie, hogy ez nem is olyan könnyű feladat. Kell egy kis idő amíg ráérez a helyes technikára. Mivel a faviasz szilárd állapotú így Zara egyből rájön, hogy egy kis melegítésre van szükség, így a még forró vizet ki önti egy kis tálkába és a helyébe teszi a faviaszt. Szinte egyből elkezd olvadni így nem telik sok időbe, hogy már használható állagú legyen. Zara gyorsan összekeveri a viaszt az összetört zöldike levéllel és egy kis vízzel, a végeredményt pedig egy üres tégelybe önti. A tanárnő nagy meglepetésére Zara nagyon gyorsan végez a feladattal ami annak köszönhető, hogy egyből működésre bírta a koncentrációs főzőgélt. A többieknek ez nem megy ilyen egyszerűen. A tanárnő ellenőrzi Zara munkáját és mivel elmondása szerint túl sok lett a viasz az elkészített samponban, így csak egy négyest ad Zara-nak. Ő viszont nem szomorkodik mert cserébe a gyors munkájáért és, hogy ne zavarja a többieket a tanárnő addig elküldi őt a tóhoz. Zara a táskáját ott hagyva indul el és keresve magának egy jó helyet leül a fűbe, hogy onnan nézze a tó túloldalán lévő harcos fiúkat. Elég kemény küzdelem folyik közöttük. Vannak akik karddal, vannak akik tőrrel, szablyával vagy lándzsával küzdenek. Illetve akadnak olyanok is akik mindenféle segédeszköz nélkül, csak a puszta testükkel feszülnek egymásnak. Zara csodálattal nézi őket, rettentően ügyesek. Kicsit meg is ijed, hogy nem is olyan sokára neki is valamelyik harcos fiúval kell megküzdenie. Arcára egy boldog mosoly húzódik mikor észreveszi Nace-t. Egy kis ideig bámulja őt, de aztán Nace is kiszúrja Zara-t, ami nem nehéz hiszen a köztük lévő tó mindössze 7-8 méter széles. Hosszúságra persze sokkal nagyobb. Nace vigyorogva eldobja kezéből a lándzsát majd mond valamit a társának és megkerülve a tavat Zara-hoz lépked.

- Szia. ~Köszön mosolyogva. 

- Szia. ~Köszön vissza Zara zavarában a fülé mögé tűrve egy hajtincs    et.

- Hát te? Nem órán kellene lenned? ~Néz a pavilon felé ahol a többiek még nagyban dolgoznak. 

- Én már végeztem így amíg ők is befejezik a feladatot addig eljöhettem. ~Magyarázza a többiek felé pillantva. 

- Este az erdőben tartunk egy sütögetős tanévkezdő bulit a faháznál. Jöhetnél. ~A tekintete vad mégis gyengéd. Zara nem tud kiigazodni rajta és ez nagyon idegesíti. 

- Persze, szívesen. ~Lelkesül fel ami látszólag Nace-t is örömmel tölti el. 

- Szuper.

- Bár nem igazán tudom, hogy hova kell menni. 

- Legyél kész hat órára és megvárlak az előcsarnokban. 

- Oké...Lesznek ott más fajok is vagy csak ti harcosok?

- Persze, hogy lesznek. ~Mosolyog Nace pimaszul. Akkor jó, csak harcosokból álló közegbe nem szívesen menne. 

- Jöhetnek a barátnőim is?

- Természetesen, bár...~Néz a pavilon felé. 

- Azt nem bánnám ha az a szőke lány nem jönne. Kezd idegesíteni. ~Zara elmosolyodik és ő is a pavilon felé pillant.

- Ha megtudja, hogy buli lesz biztosan nem hagyja ki. ~Nace arca grimaszba rándul de aztán mosolyogva visszanéz Zara-ra.

- Azért remélem, hogy majd lesz alkalmunk kettesben beszélgetni. ~Zara szíve egy hatalmasat dobban és biztos abban, hogy a mai nap folyamán már nem tér vissza a normális üteméhez. 

- Biztosan. ~Erőltet egy bizonytalan mosolyt az arcára. Mi? Nace miért akar vele kettesben lenni?  

- Most visszamegyek a többiekhez mert ha Len professzor észre veszi, hogy eltűntem leharapja a fejemet...akkor este várlak majd az előcsarnokban. Szia.

- Ott leszek..és köszi a meghívást. Szia. ~Zara végig nézi ahogy Nace visszasétál a harcosokhoz. Egy pillanatra sem veszi le róla tekintetét. Kettesben. Nace kettesben akar lenni vele. Te szent ég. Nem biztos, hogy bölcs ötlet egy ismeretlen harcossal kettesben maradni. Zara aggódva veszi tudomásul, hogy bizony a fajokkal kapcsolatos tudáshiánya itt könnyen veszélybe is sodorhatja. Nem tudja pontosan mit is várhat egy harcostól. Hajlamos a túlzott naivitásra, amit könnyen kihasználhat valaki. 

- Mit beszéltetek? ~Zara ijedten fordul meg ahol Masa kíváncsi tekintetével találja szemben magát. 

- Mi? Kivel? ~Néz rá értetlenül mire Masa egy lesújtó pillantást küld felé és helyet foglal Zara mellett a fűben. 

- Hát Nace-el. Láttalak titeket beszélgetni. 

- Te leskelődtél? ~Horkan fel Zara összeszűkített szemekkel. Próbálja álcázni, hogy Masa valójában halálra ijesztette az előbb. 

- Micsoda? Dehogyis, csak végeztem a feladatommal és engem is elengedett a tanárnő. 

- Te hanyast kaptál? ~Érdeklődik kíváncsian mire Masa büszkén kihúzza magát.

- Természetesen ötöst.

- Ez csalás. 

- Na de mit beszéltetek? 

- Mondta, hogy este lesz egy buli valamilyen faháznál és oda hívott meg. ~Motyogja Zara miközben tekintetével ismét megkeresi Nace-t.

- Buli? Már most az első napon? ~Lepődik meg Masa.

- Valami tanévkezdő buli. ~Legyint Zara unottan. Valójában nincs sok kedve beszélgetni. Inkább csendben nézné Nace-t ahogy a lándzsával harcol. Nagyon jól áll a kezében. 

- És elmész? 

- Persze és ti is jöttök. ~Jelenti ki Zara mire Masa megrökönyödve tekint rá. 

- Nem nem, na még mit nem. Én biztosan nem megyek. ~Rázza hevesen a fejét.

- Miért? ~Kérdezi értetlenül Zara és Masa zöld szemeibe néz.

- Mert...~Masa egyből elszomorodik és lesüti tekintetét. 

- Csak mert nincs kedvem. Én nem szeretem az ilyeneket. ~Néz fel Zara szemeibe és halványan elmosolyodik. Mielőtt Zara bármit is mondhatna kicsöngetnek, így megkeresik a táskájukat és Nesa-val az oldalukon elindulnak a kastélyba. Nesa dühös, mert meggyűlt a baja a géllel és ezért nem volt ideje befejezni az akár pár perc alatt is elkészíthető gélt. Zara a harcosokat kémleli, keresi Nace-t, de nem találja. Hol lehet? Biztos más órája van. Masa szörnyű térképe ellenére a lányok egyből rájönnek, hogy a bájitaltan terem a földszinten van. Odaérve meglepődve fogadják, hogy az ajtó nyitva van és bentről hangos beszédek sokasága szűrődik ki. Zara összeráncolva szemöldökeit lép be a terembe. Lehet mégis rossz helyen járnak. Zara ajkai döbbenten szétnyílnak mikor megpillantja Nace-t az egyik asztal előtt. Mit keres itt? Nesa az ajtóhoz lép és a feliratra tekint.

- Bájitaltan. Az van ide írva. Jó helyen vagyunk. ~Konstatálja de ő sem érti, hogy mit keresnek itt harcosok..na meg törpök. 

- Biztos? Nem lehet, hogy több bájitaltan terem van? ~Zara kérdőn fordul Masa felé aki egyből elkezdi vizsgálni a térképet. Mielőtt Masa választ adhatna több tündér is érkezik így nyilvánvalóvá válik, hogy nincsenek rossz helyen. Zara bizonytalanul vezeti oda a lányokat egy asztalhoz. Ahhoz az asztalhoz ami pont Nace-cel szemben van. A harcos fiú mosolyogva figyeli Zara-t, majd egy győzedelmes vigyor terül el arcán, ahogy Zara beáll a vele szemben lévő asztalhoz. Sajnos van köztük 3-4 méternyi távolság, de mit számít, bámulni így is tudja. Bár ebben Mika akivel osztoznak az asztalon és vele szemben áll kicsit akadályozni fogja, sőt az a tündér lány is aki Zara elé áll, de mindegy, majd jól helyezkedik. Nace-t az első pillanattól kezdve megfogja Zara. Nem tudja megmondani, hogy mivel, de akárhányszor ránéz mintha áramütés érné, az erei pulzálnak és meglepően sokszor jut eszébe a tündér lány. Annyira különleges ezzel a pasztell rózsaszín hajjal és szemmel....persze a tündérek sok esetben nagyon színesek, a hajuk, a ruhájuk, a sminkjük..de mégis Zara valahogy annyira más. Természetesen különleges, és nagyon szép. Annyira kedves és ártatlan kisugárzása van, ami azért meglepő, mert Nace-t ez sosem érdekelte. Sőt, kifejezetten unalmasnak találta mindig is az ártatlan lányokat. Mindig is a vad, kihívó nők érdekelték. Persze barátkozni nem feltétlen rossz az olyanokkal, mint Zara, de szexuálisan sosem vonzódott hozzájuk. Most viszont más a helyzet. Zara minden tekintetben felkelti az érdeklődését, van benne valami megmagyarázhatatlan, valami belső erő. 

- Szép napot kívánok mindenkinek. A nevem Lennard Jogia, de szólítsatok csak Len professzornak. Én illetve Naivin Smellborg fogjuk tanítani nektek a bájitaltant az óra anyagától függően. Ma egy olyan főzetet készítünk ami a fiatalok kedvence. A fülembe jutott, hogy ma buli lesz a faháznál, így a mai napon a pozrahopodis-t fogjuk elkészíteni, ami egy másnaposság elleni szérum. Nyissátok ki a könyvet a 25. oldalon. Minden hozzávaló és kellék ott van előttetek az asztalon. 

- Len professzor ez a könyv csak az alapanyagokat írja az elkészítést nem. ~Mutatja fel a kis méretű könyvet az egyik diák.

- Igen tudom ezt a könyvet én írtam direkt a diákjaimnak. Csak az alapanyagok vannak benne. Nem szeretem a bájitaltankönyveket mert sok dolgot máshogy csinálnak, mint én.  ~Zárja le a témát majd az asztalához lép.  Az ' U ' alakú elrendezés miatt a diákok jól látják egymást, ez lehet, hogy majd jól fog jönni ha valaki elakad. 

- Az asztalotokon látható egy kis rakás mágiatűz, egy üst, egy kés, hosszúkanál, vágódeszka, reszelő, apró illetve kis edények. Ha kinyitjátok az első fiókot abban eszközöket találtok, kanalakat, késeket, villákat. Az alatta lévő nagy szekrényben pedig további üstöket, tálakat és felszereléseket. A másik oldalon lévő fiókokban pedig tégelyek és fiolák vannak. Ellenőrizzétek le, hogy mindenetek meg van amit elmondtam. ~Miután mindannyian alaposan körbenézik az asztalukat és a fiókokat a tekintetek ismét Len professzorra szegeződnek. 

- Remek. Ezeken kívül lennie kell még az asztalotokon egy kis víznek, lilaakác tüskének, lezemboát virágnak, foárt gyökérnek, egy citromnak és szárított nyárfakéregnek. Ha ezek is megvannak akkor már csak a három tégely van hátra. A világos kék színű folyadék sűrítésre jó, a citromsárga napvirágból kinyert mézet tartalmaz felhígítva, a fehér tégelyben pedig már bekevert kókuszadalék van. Első lépésként beleöntünk 2 dl vizet az üstbe majd meggyújtjuk a mágiatűzet és főzni kezdjük fölötte. ~A mágiatűz tetején egy rácsos tűzfedő hever melyre Zara ráteszi az üstöt és egy gyufa segítségével meggyújtja. 

- Amíg ez felforr addig a lezemboát virág szirmait leszedegetjük majd a lilaakác tüskét késsel kettévágjuk és kikapargatjuk belőle a kocsonyás nedvet az egyik apró tálba. Összesen négy darab tüskét használunk fel....~Zara szorgosan követi a tanár utasításait de azért néha kitekinget a vele szemben álló tündér lány mögé, hogy Nace-t nézze. Nace ugyanezt teszi és néha elkalandozva azon kapja magát, hogy megállás nélkül bámulja a tündér lányt. 

- Ha a víz felforrt beletesszük a virágszirmokat és reszelünk bele citromhéjat....félbevágjuk a citromot és a tüskékből kinyert váladékhoz adjuk a fél citrom levét. Elkeverjük majd megpucoljuk a foártgyökeret és az üstbe tesszük.....várunk vele öt percet majd levesszük az üstöt és egy kis serpenyőben megpirítjuk a nyárfakérget...Ha alaposan megpirult hozzáöntjük az üsthöz és elkeverjük. Előveszünk egy üres tégelyt majd kiveszünk minden hozzávalót az üstből. ~Len professzor olyan gyorsan diktálja a munkafolyamatokat, hogy sokan nem tudják követni. Zara is minden igyekezetét összeszedve dolgozik, de Orla már teljesen elvesztette a fonalat. Masa is egyre nagyobb lemaradásban van ami miatt egyre bosszúsabb. A nagy sietség miatt egyre több diák hibázik. Valaki elvágja a kezét, míg egy harcos fiú leveri a megpirított nyárfakérget. 

- Körülbelül egy kis merőkanálnyi adagot teszünk a tüskéből kinyert citromos masszánkhoz. Alaposan elkeverjük és adunk hozzá egy kis kávés kanálnyi kókuszadalékot, három csepp sűrítőt és egy evőkanál napmézet...Ezt is elkeverjük és készen is vagyunk, ha kihűlt fogyasztható. Az óra hátralévő részében írjátok le pontosan a munkafolyamatokat, az üstötök tartalmát pedig öntsétek egy üvegbe és hozzátok ide az asztalomra. ~Zara követi a tanár utasításait, majd az elsők között adja le az elkészült szérumot. Visszamegy az asztalához és elkezdi leírni a munkafolyamatot. A memóriája szerencsére jó, így gyorsan befejezi. Az óra végeztével sokan bosszúsan hagyják el a termet. Masa és Nesa majd felrobbanak az idegességtől. Masa-t csak az nyugtatja meg mikor megtudja, hogy Zara-nak volt ideje teljesen leírni az elkészítést, így délután letudja másolni. Nesa-nak ez sem elég, neki ez már a második kudarca a mai nap folyamán, ami ráadásul még csak az első nap. Mi lesz később? A következő óra helyszíne szintén a földszinten van, így megkeresik és közben beszélgetnek az esti faháznál tartott buliról.

- Micsoda? Nace személyesen hívott meg téged? ~Lepődik meg egy pillanatra Nesa, de aztán végig gondolja, hogy ez nem is olyan meglepő, hiszen Nace és Zara láthatóan érdeklődnek egymás iránt. 

- Igen és azt is mondta, hogy reméli lesz időnk kettesben beszélgetni. ~Harapja be alsó ajkát zavartan. Bizonytalan abban, hogy ezt a részletet elmondja-e, de végülis úgy dönt megosztja újdonsült barátaival. 

- Kettesben? Egy harcossal? Na még mit nem, ez felháborító. Mégis, hogy képzeli? Figyelj Zara, ilyenekbe bele ne menj mert sokan megjárták már. Harcossal sosem lehet kettesben maradni, mert abból jó még nem sűrűn származott. ~Masa-t láthatóan felzaklatja a dolog. Heves reakciója Zara-t és Nesa-t is meglepi. 

- Nyugi már, azért ebben nincs ennyi. Nem olyan borzasztóak a harcosok, főleg a mostani generáció. ~Legyint Nesa de Masa ezen még jobban felháborodik. 

- Semmiben sem mások, mint az elődeik. Hiszen az a sok vérmes agresszív állat nevelte ki őket. Tudod te Nesa, hány tündér volt az áldozataik között? Megerőszakolták, bántották, megölték a tündéreket, kínozták őket. ~Zara ajkai döbbenetében szét nyílnak. Sejti, hogy Masa a háborús időkre gondol, mivel erről már ő is hallott. A harcosok nagyon nem bántak szépen a tündérekkel de ennek már több száz éve. Nesa ingerülten lép közelebb Masa-hoz. 

- Igen, képzeld el hallottam róla, mivel anyukám egész családját elvitték anno. ~Mondja mérgesen mire meghűl a levegő. 

- Akkor meg nem értem miért véded őket. ~Rázza a fejét Masa értetlenül. 

- Mert az már a múlt...és ezek a harcosok akik itt vannak az iskolában, nem azok a harcosok akik a szörnyűségeket elkövették sőt, akkoriban is voltak köztük rendes emberek. ~Masa hitetlenkedve képed el és éppen szólásra nyitja száját mikor megjelenik a tanár. Az óra kínzó lassúsággal telik, miközben a tanár éppen a lélekről és annak mély bugyrairól beszél. Zara ismételten nem tud figyelni, izgatott az este miatt, de Masa most bele ültette a fülébe a bogarat. Talán igaza van és óvatosabban kéne viszonyulnia a harcosokhoz. De ő sem gondolja, hogy annyira rosszak lennének. Inkább Nesa álláspontjával ért egyet. 

Az óra végeztével az ebédlő felé veszik az irányt ahol Orla és Dela is csatlakoznak hozzájuk. A jóllakottság érzésével mennek fel a hálókörletükbe és ledobva táskájukat a nappaliban foglalnak helyet, kivéve Orla-t. Ő egyből a szobájába megy majd pár perccel később, egy rakat ruhával a kezében jön ki onnan.

- Na segítsetek választani. Mit vegyek fel az esti bulira? ~Teszi le az asztalra csillogó villogó, rikító ruháit. 

- Miért, te is mész? ~Kérdezi közömbösen Nesa, azonban a válasz számára is egyértelmű. 

- Persze, hogy megyek, ott lesznek a harcosok, ki nem hagynám....Végre beakarom cserkészni Nace-t. ~Szorít magához egy ruhát vigyorogva. Zara egyik szemöldöke akaratlanul is a magasba emelkedik. 

- Erről jut eszembe. Masa, leírnád nekem is a bájitaltan óra anyagát, nekem sem volt rá időm és, mint látod nem is lesz. Te úgy sem mész a buliba neked lesz időd. ~Zara arca értetlenül rándul össze.

- Miért ne jönne? ~Kérdez rá hangjában a megszokott kedvességet nélkülözve. 

- Mert csúnya. ~Vágja rá Orla, mintha egyértelmű lenne a válasz. Nesa megvetően pislog Orla-ra míg Zara arcára ráfagy a döbbenet. Kell neki pár másodperc míg felfogja, hogy Orla ezt képes volt kimondani, ráadásul úgy, hogy Masa is hallja. Döbbenetéből felocsúdva Masa-ra kapja a tekintetét aki lesütött szemmel szomorúan ül a kanapén. Zara-t egyből elborítja a harag és idegesen felpattan. 

- Hogy mered megbántani Masa-t, nincs benned semmi jó érzés? ~Kel ki magából dühösen. Orla visszakozva lép egyet hátra. 

- Miért? Nem mondtam semmi meglepőt, ezt ő is tudja. Nem, Masa? ~Zara hitetlenkedő hangot ejt ki ajkain és nagyon erősen tűrtőztetnie kell magát, hogy ne vágjon Orla fejéhez valamit. 

- Szent ég Orla, mekkora egy paraszt vagy. ~Rázza a fejét undorodva Nesa. 

- Ne rám legyetek már dühösek, hát tehetek én róla, hogy csúnya is meg kövér is? Abból gondoltam, hogy nem jön, mert a harcosok meg lehet a többiek is bántanák és beszólogatnának neki a kövérsége miatt. A tündérek szépek, vékonyak, ő meg olyan amilyen, én csak nem akartam, hogy bántsák. Ti meg így nekem ugrotok. ~Sértődötten igazítgatja magához az egyik ruhát. Zara felháborodva hápog, egyszerűen nem találja a szavakat, Dela-ra néz de ő csak kellemetlenül megrántja a vállát. 

- Még neked áll feljebb? A saját tündér társadat alázod meg. ~Köpi Nesa és feláll a fotelből. Zara nagy nehezen megemészti annyira a dolgokat, hogy értelmes mondatokat tudjon megfogalmazni. 

- Tudod mit Orla? Teljesen mindegy milyen ruhát veszel fel, mert a belső rondaságodon az mit sem fog segíteni. ~Morogja Zara, majd karon ragadja Masa-t és behúzza a lány szobájába. Még sosem járt itt. A szoba kialakítása hasonló az övéhez, annyi különbséggel, hogy itt csak a szemben lévő falat alkotja üveg. Na meg az, hogy egy csomó növény van a szobában, szinte mindenhol. Az ágynemű és a párnák zöld színűek. A karnison itt is fényfűzér lóg, az íróasztalon a sok növény között pedig egy kép melyen egy jól öltözött nő és férfi látható. 

- Azta, mennyi növényed van. ~Simítja végig egy nagy és hosszú levélen a kezét Zara.

- Igen. Imádom a növényeket, egyszerűen odáig vagyok értük. ~Ecseteli csillogó szemekkel. Zara szomorúan néz rá. Nagyon bántja, hogy Orla így beszélt Masa-val. 

- Ugye tudod, hogy amit Orla mondott az nem igaz. ~Rázza a fejét őszintén. Masa kicsit elhanyagolt, de alapjáraton ha egy kicsit adna magára és sminkelne igazán csinos lehetne.

- Ugyan Zara. Kedves tőled....de Orla semmi újat nem mondott. Tudom, hogy nagyon messze állok a tündér ideáltól. Nézz rám, kövér vagyok és csúnya. A tündér fiúk jobb esetben átnéznek rajtam, máskor pedig gúnyolnak. Bányarémnek neveznek...a szüleim is azt mondták, hogy sosem lesz férjem. Túl kövér és ronda vagyok hozzá. ~Zara szíve belesajdul Masa szavaiba. Szegény lány. Igazán nem ezt érdemli.

 - A saját szüleid mondanak neked ilyeneket? ~Masa szomorúan lehajtva a fejét bólint. Két kezét összefűzi és kellemetlenül az ujjait piszkálgatja. Zara alsó ajkát beharapva gondolkozik mit is mondhatna, ami kicsit jobb kedvre derítené Masa-t. A szíve szakad meg érte. A legegyszerűbb és legőszintébb dolgot választja és közelebb lépve szorosan átöleli Masa-t. A lány döbbenten ölel vissza és arcára egy halvány de annál őszintébb mosoly húzódik. 

- Ugye tudod, hogy ez nem igaz? Nem vagy csúnya egyáltalán. Szép arcod van és az meg, hogy van rajtad plusz kiló nem jelenti azt, hogy nem lesz férjed. Ez hülyeség. Nem azért szeretünk valakit, ahogy kinéz, hanem a szíve és a lelke miatt. ~Zara elhúzódik Masa-tól és mélyen a szemeibe néz. Masa szemei szomorúan csillognak ahogy mosolyogva megrázza a fejét.

- Nézz magadra. Gyönyörű vagy. Szép az alakod, gyönyörű hosszú, fényes a hajad. Szép az arcod és csinosan öltözöl...Most pedig nézz rám. A bőröm közel sem olyan szép, mint a tiéd és narancsbőrös a lábam, kövér vagyok a ruháim pedig nem szépek, a hajam csak vállig érő, nem fényes, sima barna színű semmi különleges nincs benne. 

- Elég ebből. ~Zara határozottan szakítja félbe Masa-t ami meglepi a lányt.

- Hallod te magad? Hogy mondhatsz ilyeneket magadról? ~Zara kiborulására Masa kicsit el is szégyelli magát.

- Azért bántanak téged mert hagyod...sőt, te bántod magad a legjobban. Hazugságokat állítasz. Nem vagy csúnya ha akarod segítek megtanulni néhány praktikát, megtanítalak sminkelni és veszünk neked új ruhákat. Ezek túl visszafogottak és azt a benyomást keltik, hogy szégyelled a tested. Nem szabad szégyellned azt aki vagy, a lelked gyönyörű és a testeddel sincs semmi baj. ~Zara bátorítóan mosolyog, Masa pedig elfogadja a felkínált segítséget. Valójában régóta szeretne már megbékélni magával, de ez eddig nem sikerült. 

- Na de ha ennyire szereted a növényeket akkor biztos van pár különleges itt a szobádban. ~Vált témát Zara, hogy oldja a feszültséget. Masa azonnal fel lelkesül és az egyik falnál lévő csípőig érő növényhez lép. 

- Ez a tűlébia. Egy nagyon különleges növény. Leforrázzák majd összetörik és az ebből készült masszával, kardok, kések, lándzsák hegyét, pengéjét szokták bekenni. A tűlébiának rengeteg képessége van. A pengéket sokkal élesebbé teszi, erősebbé, masszívabbá és keményebbé. A tompa fegyvereknek a sebzését is megnöveli és erősebbé teszi. Ez a növény a fegyverkészítés alapja. De ezen kívül sok bájitalhoz használják. ~Masa izgatottan adja át tudását Zara-nak aki kíváncsian figyel. Masa az íróasztalhoz megy és elvesz onnan egy vastag zöld szárakkal rendelkező ritka csúnya sötét sárga virágú növényt. Hosszú szirmai lekonyulnak és a szár közepéig érnek. 

- Mi ez? ~Fintorodik el Zara ahogy Masa elé emeli a növényt. 

- Ez az álomlambó. Nem egy szép növény viszont hasznos. Terápiás virágnak is szokták nevezni. Nem kell megfőzni ha csak megeszel egy szirmot elálmosodsz tőle. Akik otthon használják és alvási nehézségekkel küszködnek nagyon szeretik lefekvés előtt elfogyasztani. Gyógyközpontokban és egésszégügyi intézetekben teát csinálnak belőle és úgy adják a betegeknek. ~Visszaviszi a helyére majd hoz egy másikat. 

- Ez pedig az előző ellentéte. Éberlia. Segít ébren maradni és elűzni az álmosságot. ~Az előzővel ellentétben ez egy kis növény mely tele van rózsaszín virágokkal. Zara nem akar kapkodni a készülődéssel így miután meggyőzte Masát, hogy jöjjön ő is az esti bulira, odaadja neki a bájitaltan füzetét, hogy Masa lemásolhassa a jegyzeteit majd a fürdőszobába vonul és fürdéssel kezdi a készülődést. Ahogy telik az idő egyre izgatottabb és fogalma sincs arról mit kellene felvennie. Tanakodva áll a szekrény előtt és nézegeti a ruháit. Mivel nem tud dönteni ezért először inkább elmegy megcsinálni a sminkjét. Nem viszi túlzásba egy sima háromlépéses sminket készít magának, a szemceruza, szemöldök ceruza és egy tus segítségével. Két oldalt befon a hajából egy-egy tincset amiket hátul összetűz. Előkeresi fehér kövekkel díszített fejláncát amit magára aggat majd visszatér a ruhákhoz. Egy fekete farmer rövidnadrágot választ egy fehér hasközépig érő pántos toppal és egy bézs színű fenék alá érő kardigánnal. Zara beáll a tükör elé majd pár másodperc múlva szőke hajjal robog át Masa szobájába. Masa tanácstalanul nézegeti magát a tükörben majd mikor meglátja Zara-t ijedten fordul felé, majd döbbenten méri végig. Tekintete elidőzik Zara haján.

 - Te szőke lettél. ~Mutogat rá furcsállva a helyzetet. 

- Igen, tudom változtatni a hajam és a szemem színét. ~Mikor kimondja Masa közelebb lép és a szemeibe bámul.

- Szerintem a szemed színe nem változott. ~Tanulmányozza. Zara bugyután felhúzza egyik szemöldökét. 

- Persze, hogy nem mivel azt nem igen szoktam változtatni de most gondolkodom rajta. Szerinted hagyjam így vagy megváltoztassam barnára, hogy összhangban legyen a ruhámmal? 

- Szerintem hagyd így. Ez a rózsaszín szem nagyon különlegessé tesz. ~Mosolyodik el kedvesen. 

- Oké. ~Zara viszonozza mosolyát majd az ágyon lévő ruhákhoz megy.

- Szerintem ezt vedd fel. ~Adja Masa kezébe az egyik darabot majd elköszönve tőle visszamegy szobájába a táskájáért és a cipőjéért. A tükörben nézegetve magát nagy levegőket vesz és felkészül arra, hogy elhagyja a hálókörletet. A liftbe lépve idegesen dobol a lábaival és alsó ajkát harapdálja. Izgul. Nem is kicsit. Erőt vesz magán és mikor kinyílik a lift ajtó magabiztosságot sugározva lép ki belőle. Nace a hatalmas ajtónál áll és kifelé bámul. Zara meglátja az ajtó fölött lévő futó indát és azonnal megszólal benne a kis ördög. Végtére is a tündérek játékos lények. Közelebb oson majd kezeit maga elé tartva elkezdi lefelé növeszteni az indát. Ajkai játékos mosolyra húzódnak szemei pedig a varázslat miatt zöld színben pompáznak. Az inda lassan eléri Nace kezét és elkezdi körül fonni. A harcos fiú megrázza kezét majd letekintve rá észreveszi a varázslatot és kissé ijedten lép arrébb kezét elkapva onnan, mire az inda elszakad. Zara mosolyogva vezeti vissza az indát a helyére miközben Nace egy huncut mosollyal bámul rá. Mikor végez szemei visszaváltoznak a megszokott pasztell rózsaszín árnyalathoz. 

- Ezt megjegyzem. ~Vigyorog Nace, Zara kis játékára célozva. 

- Nem hagyhattam ki. ~Rántja meg a vállát ártatlanul Zara és a fiúhoz sétál. Nace végig méri Zara-t majd egyik szemöldöke megrándul ahogy a szőke hajra néz. 

- Szőke lettél. ~Állapítja meg.

- Igen. Tudom változtatni a hajam és a szemem színét. ~Nace tekintete azonnal egybeforr Zara-éval. 

- A szemed nem változott. ~Zara elmosolyodik. Masa is hasonló reakciót mutatott. 

- Gyere. ~Int kezével a kijárat felé majd pimaszul mosolyogva várja, hogy Zara elinduljon. Zara kissé zavarban van, nem tudja mire is számíthat a ma estétől és Nace-től. Ráadásul azt sem érti, hogy miért tetszik neki ennyire a fiú. Sosem volt még szerelmes, de sokat hallott róla. A tündérek életében ez a legfontosabb dolog. Szerelmesnek lenni és gyermekeket nevelni. Minden elé helyezik a szerelmet, hiszen a tündérek életében nagyon fontos szerepe van az érzelmeknek. 

- Na és mesélj magadról. Milyen tündér vagy? ~Zara-ban meghűl a vér. Pont ezt a kérdést szeretné elkerülni. Nem akar hazudni de az igazat sem szeretné elmondani, főleg azok után amiket ma Nace mondott mikor elkísérte őket az üvegházhoz. 

- Szerinted? ~Erőltet egy mosolyt az arcára és kérdőn Nace-re néz. A fiú azonnal összehúzza szemöldökeit és végig méri Zara-t. Szinte tanulmányozza. 

- Nos...szerintem...földtündér vagy azt már tudom az előbbi indás akciódból, de mellé még a tűztündért is eltudnám képzelni. Igazam van? ~Nace győzedelmes mosolya teljesen leveszi Zara-t a lábáról. Hogy lehet valaki ennyire jóképű? A szemei és az egész arca annyira szabályos és gyönyörű. Erős és izmos...kár, hogy harcos. Na nem mintha ez Zara-t nagyon érdekelné, de tudja, hogy ez miatt köztük sosem lehet több barátságnál. Még az is nehezen. 

- Nem szeretnék egyből mindent elárulni magamról. A későbbiekben majd rá fogsz jönni. ~Vigyorog mire Nace bosszúsan megrázza a fejét. Nem szereti ezt, kíváncsi ember, aki érdekli arról szeretne minden fontos információt megtudni, és ez elég fontos. 

- Na ne már. Áruld el, tudnom kell mennyire is vagy veszélyes rám nézve. ~Kuncog halványan mire Zara játékosan megrázza a fejét. 

- Inkább fordítva. A kérdés az, hogy te mennyire vagy veszélyes. ~A tekintetük találkozik és mind a ketten érzik, hogy ez valami nagy dolognak a kezdete. Valami nagy és erősnek, talán sokkal erősebbnek, mint azt most gondolják. Nace vigyorogva elkapja a tekintetét és szórakozottan megrázza a fejét majd visszanéz Zara-ra. 

- Az csak tőled függ. ~A szemei játékosságtól, csintalanságtól csillognak. Nace szeret szórakozni, szeret játszani, kihasználja tökéletes testi adottságait, hogy szinte bárkit könnyedén el tud szédíteni legyen az bármelyik fajból való. 

- Tőlem? ~Lepődik meg Zara. 

- Tőled. ~Bólint Nace. Nem ismerik még egymást, semmit nem tudnak egymásról mégis van köztük valami. Egy nagyon erős kémia. 

- A szüleid? ~Folytatja a kérdezősködést Nace. 

- Anyukám földtündér, apukám pedig tűztündér. Egy kis városban élnek tündér földön egy nagyon otthonos házikóban egy csodálatos pataktól nem messze. Ez egy kikötő város, régen nagy jelentőségű volt, mára már leginkább csak gyöngyhalászatra használják. 

- Szóval föld és tűztündér. Látod, hogy rá éreztem? Tehát simán benne van a pakliban, hogy igazam volt. ~Húzza ki magát büszkén. 

- Majd kiderül. ~Vigyorog Zara sejtelmesen. 

- Mikor akarod elárulni? 

- Ha eljön az ideje. ~Zara és Nace elérnek az erdő széléhez és a harcos fiú útmutatásával mennek a fák között. 

- A tündérek nem szokták titkolni az erejüket. ~Próbálkozik tovább Nace.

- Hát akkor eddig túlságosan hamar kitárulkozó tündéreket ismertél csak. ~Nace végülis egyetért ezzel a kijelentéssel, bár vigyora elárulja, hogy ő ezt más szemszögből nézi. 

- Miért ezt az iskolát választottad? Mi szeretnél lenni? ~Nace nagyon kíváncsi Zara-ra, van benne valami különleges amit nem ért, szeretné kideríteni mi az. Zara kissé elszomorodik és lehajtja a fejét. 

- Már én sem tudom. ~Dünnyögi a földet kémlelve. Régen annyira céltudatos volt, álmokat kergetett de most az egész annyira ijesztő lett. Mondhatni, hogy megfosztották a szabad akaratától. 

- Miért? ~Húzza fel értetlenül a szemöldökeit Nace és erőteljesen szuggerálja Zara-t. Várja, hogy végre megszólaljon. De Zara csak megvonja vállait és a szemeibe néz. 

- A tündérek élete évről évre egyre szigorúbb. Az átok óta a tündérek rohamosan fogynak, valami miatt sokaknak nagyon nehéz teherbe esniük vagy egyáltalán nem is sikerül. Így a fiatal tündérek egyre kevesebb dolog közül választhatnak, mert egyre több olyan szakma van ahol erős a hiány, és rohamosan pótolni kell az embereket, így a több elemmel rendelkező tündérek csak ezek között válogathatnak. Éppen ezért még nem tudom. Év végéig még van időm eldönteni. ~Füllent egy kicsit. Valójában nincs mit eldöntenie, mert mások már eldöntötték helyette. 

- De most te mesélj. ~Fordítja át a szót Nace-re mielőtt tovább kérdezősködne. 

- Én azért jöttem ebbe az iskolába mert folytatni szeretném a családi hagyományt és én is expedíció hős szeretnék lenni, mint apukám és az ő apukája és így tovább. Egy neves és elismert családból származom, nálunk nagyon nem is jöhet szóba más, mint ez. Az apám parancsnok, elismert expedíció hős, a harcos képviselet tiszteletbeli tagja és a minisztériumi tanács egyik tagja. 

- Azta. Akkor igazából nem kell sok mindent tenned, hogy expedíció hős lehess, hiszen az apád eltudja neked intézni. 

- Ez nem így működik Zara. Ez a legveszélyesebb hivatás ami csak létezik. Ha én nem tanulok meg megfelelően harcolni akkor nagyon gyorsan megölnek az egyik küldetés során. Az apám amúgy sem olyan. Sosem intézné el nekem, hogy bekerüljek, ha sikerül az csak azért lesz mert megfelelőek a képességeim hozzá...Erről jut eszembe, nem tudtátok még meg, hogy ki a főtündér? Nagyon kíváncsi vagyok rá. ~Zara azonnal elpirul. Nace-t nagyon érdekli a főtündér, bár nem csak őt hanem az egész iskolát. A szünetben is sokan találgatták ki lehet az. 

- Nem...de miért érdekel annyira? ~Kérdezi ártatlanul mosolyogva. 

- Nincs különösebb oka, szimplán csak nagyon kíváncsi vagyok. Manapság nagyon ritka a főtündér, akik vannak azok is idősebbek már. Másrészt meg a minisztérium nagyon ki van éhezve a főtündérekre, olyan kevesen vannak, hogy egy csomó fontos küldetést tündér nélkül hajtanak végre, mert egyszerűen nincs rá emberük. Apám pár nappal ezelőtt mondta, hogy azt tárgyalták, hogy most már a 4 elemmel rendelkező tündéreket is kötelezően az expedíciókra képezzék ki. Valószínűleg nem sokára bevezetik. Kíváncsi vagyok, hogy ki lehet a főtündér mivel valószínűleg együtt fogunk dolgozni. ~Zara visszanyeli a torkában lévő gombócot. Na igen. Kötelező. Egy főtündérnek nincs választása, nem választhat egy sima hivatást, mint bárki más. Nem élhet egy csendes kis városban tündér földén. Folyamatosan küldözgetni fogják majd küldetésekre, amik kicsit sem veszélytelenek. Gyerekként erről álmodott. Annyi mesét és történetet olvasott a témában, ő is mindig hős szeretett volna lenni, akit tisztelnek és szeretnek. De nem így. Saját döntésből szerette volna, nem kényszerből. 

- Na és várod már a harc órákat? ~Nyalja meg alsó ajkát Nace majd egy csábos mosoly húzódik az arcára. 

- Nem tudom. Az a baj, hogy nem tudom mire számítsak. 

- Hát...semmi jóra. ~ Zara féloldalasan pislant Nace-re, tudja, hogy a fiú csak szórakozik. Valamiért nagyon megszeretné ijeszteni.

- De nyugi. Az elsősökkel finoman bánunk. ~Nace kétségkívűl egy nagyon vonzó férfi. A mosolya ellenállhatatlan, Zara pedig sokszor azon kapja magát, hogy túl feltűnően bámulja. 

- Te is ott leszel? ~Zara beharapja alsó ajkát. Szeretné ha Nace-szel tanulhatna, őt legalább valamennyire ismeri. 

- Ha balszerencsés napod van, igen. ~Vigyorog jókedvűen. Zara csendben marad, hogy hallja az egyre növekvő hangerővel bíró zenét. Tekintetével a fák közé tekint ahol több helyen is tábortüzet lát és diákokat akik jókedvűen iszogatnak és beszélgetnek. Zara gyomra fordul egyet, ahogy közelebb érnek. Sok harcos van és kevés tündér. Reméli ez a későbbiekben változik. Nem érzi magát túlzottan biztonságban főleg ahogy a bőrruhában lévő amazonokat nézi. Amazon, tündér, harcos egy helyen...elég katasztrófálisan hangzik. Nace egy kisebb társasághoz vezeti. Nagyot nyel ahogy oda érnek majd kiprésel magából egy köszönést. A harcosok egy része kedvesen köszön, míg a másik fele csak eldörmög egy köszönés félét. Az amazon még annyit sem. Bunkó. Az egyik harcos barátságtalanul vizslatja Zara-t, ami nagyon feszélyezi. Úgy érzi magát, mint egy kis egér aki oroszlánok közé került. 

- Nace...mióta lógsz együtt hivatalosan is tündér lányokkal? ~Zara lesüti a tekintetét.

- Mióta meguntam az amazonok semmilyenségét. ~Vágja rá Nace az ellenséges harcos fiút nézve. 

- Látom a nyáron elromlott az ízlésed. ~Zara kellemetlenül az ajkába harap. 

- Érdekes, hogy pont te beszélsz ízlésről, akinek sosem volt. Menjünk Zara. ~Nace határozottan indul el Zara pedig szorosan követi. Egy pillanattal sem szeretne tovább maradni ebben a társaságban. Nace egy félbevágott és eldöntött fatörzshöz vezeti, ahol helyet foglalnak és a többieket nézik. 

- Amíg nincsenek itt a barátaid, inkább maradj mellettem. ~Halkan beszél de határozottan. Zara-nak esze ágában sincs elmenni Nace közeléből. A barátságtalan tekintetek amik rájuk irányulnak elég okot adnak erre. Zara számára egyértelmű, hogy a harcosok nem veszik túl jó néven, hogy együtt látják őket. Az amazonokról nem is beszélve. Zara összerezzen mikor Nace felugrik mellette.

- Mikaaa. ~Boldogan tesz pár lépést egy feléjük haladó fiú felé. Megölelik egymást majd Nace Zara-ra pillant aki azonnal feláll és kedvesen mosolyog. 

- Zara had mutassam be Mika-t. Gyerekkori legjobb barátom. ~Ütögeti meg barátja vállát.

- Szia. Zara vagyok. ~Nyújt kezet kedvesen amit a harcos fiú el is fogad. Mika tekintete elég beszédes de nem mond semmit, helyette felajánlja, hogy hoz valami alkoholos tartalmú italt. Nace és Zara visszaülnek a fatörzsre majd mikor Mika hallótávolságon kívűlre kerül bizalmasan Zara-hoz hajol. 

- Látod ott a fák között azt a lila hajú tündér lányt? 

- Igen.

- Ő és Mika járnak. Már tavaly év elején összejöttek és azóta is együtt vannak. A kapcsolatukat természetesen titokban tartják, mivel nem akarnak balhét maguk körül. ~Zara őszintén meglepődik. Manapság ez nagy kockázat vállalás. Ha lebuknak mindenki megbélyegzi majd őket. Zara-nak feltűnik, hogy egyre több tündér érkezik így már kicsit nyugodtabb. Mika visszatér két pohár sörrel, majd azzal az indokkal, hogy köszön valakinek eltűnik a fák között azzal a lila hajú lánnyal. Zara-t nem hagyja nyugodni a dolog, annyira kíváncsi lett Mika-ék kapcsolatára.

- Hogy tudják titokban tartani? ~Kíváncsiskodik Zara.

- Az iskolába sokszor érkeznek miniszteri tagok. A 7. emeleten vannak fent tartva nekik szobák, én ezekről tudok apám miatt. Mika-ék oda szoktak feljárni az egyik szobába, ott nem zavarja őket senki. ~Vigyorog sejtelmesen.

- És mit csinálnak ott? ~Zara száján csak úgy kicsúszik a kérdés. Na nem mintha sok köze lenne hozzá. Nace arcára azonnal egy pajzán mosoly húzódik. 

- Minden olyasmit amit ilyenkor a fiatalok csinálni szoktak. ~Az arcán látszik, hogy ezernyi emlék jut eszébe. 

- Ismerkednek. Szórakoznak. ~Pislant Zara-ra. A tündér lány gyomra összeszűkűl Nace tekintetétől. Tüzes, forró és vágyakozó. 

- Te is felszoktál menni oda? ~Húzza fel szemöldökeit kíváncsian. Nace elkapja a tekintetét és vigyorogva beharapja alsó ajkát miközben a fák közé bámul. 

- Néha. ~Rándítja meg az arcát. Ez a reakció elég árulkodó. 

- A tanárok tudnak erről? 

- Dehogy. Szerinted ha tudnák engednék? Dehogyis. Egyetlen tanár tud róla aki felfogta, hogy szükség van erre. Az iskola szabályai túl szigorúak.

- Mások is feljárnak oda? 

- Nem sokan, csak páran akiknek elmondtam. Az iskolában több hely is van ami eldugott és amit lehet használni szórakoztató célokra. Raktárak, már nem használt osztálytermek, csak azok fele annyira sem kényelmesek, mint a miniszteri embereknek fenntartott szobák.

- De ez veszélyes. Ne értsd félre de a harcosok veszélyesek a tündérekre nézve. Ebből nem szokott gond lenni? ~Zara aggódva fürkészi Nace-t. 

- De. Előfordul évente pár alkalommal, de legyünk őszinték, hiába tesz meg az iskola ennek elkerülésére mindent. Ez lehetetlen. Ahol több faj van összezárva hosszú hónapokig elkerülhetetlen, hogy ne történjen köztük semmiféle szexuális kontakt. A tündérek, harcosok, amazonok közötti szexuális feszültség a kezdetektől fogva hatalmas. 

- Amazonok és tündérek között is? Dehát....ők ténylegesen utálják egymást. ~Zara ezen a ponton már teljesen összezavarodik. Soha nem hallotta még, hogy egy tündér és amazon között bármi is lett volna.

- Oh, többször mint gondolnád. ~Kacsint sejtelmesen Nace.

- Sőt. A három együtt...na az a nagy élvezet. ~Zara undorodva fintorodik el, míg Nace vigyora egyértelművé teszi, hogy tapasztalatból beszél. A tündér lánynak fel kell dolgoznia, hogy olyan dolgokat tud meg amikre nem feltétlen volt felkészülve. 

- Ez undorító. ~Dörmögi szörnyűlködve.

- Csak azért mondod mert még nem próbáltad. Hidd el, hogy nagyon élvezetes. Egyik fél sem szokott panaszkodni. Az amaz

- Nem, ne mond tovább. Nem akarok róla többet tudni, köszi. ~Morogja Zara és összefonja maga előtt a kezeit. 

- Ne legyél ennyire prűd, a tündéreknél ez nem szokás. 

- Ezt, hogy érted? ~Zara kérdőn húzza fel szemöldökeit. 

- Eddigi életemben egyszer jártam tündér földön de az első amit megláttam az a kéjkastély volt. Minden tündér városban, még a legkisebbekben is megtalálható. Ez a város alapításotok egyik alapja. ~Pajzán vigyora láttán Zara-t kirázza a hideg. Igen, az ő szülővárosában is van egy gyönyörű épület amit örömháznak hívnak, ráadásul a szülei sokat járnak oda. Azt nyilván eddig is gondolta, hogy nem kártyázni mennek, de soha nem gondolt ebbe bele jobban. Most akkor a szülei megcsalják egymást? Nace látja, hogy Zara elgondolkodik ezért megköszörüli a torkát. 

-  Másrészt tudom, hogy még fiatal vagy hozzá. Mivel apám a minisztériumban dolgozik és a fajok egyesített tanácsának tagja, elég sokat tud rólatok és más fajokról is. Sok dolgot mesélt nekem. Tudom, hogy a tündér gyermekeknek álomszerű gyermekkoruk van, biztonságban védve mindentől és mindenkitől. Több, mint 100 évig csak játszotok, kirándulgattok és folyamatosan együtt vagytok. Ez nagy szerepet játszik abban, hogy kialakuljon a belső biztonságotok ami segít az erőtök kontrollálásában. Aztán amikor eléritek az ikli években mért 18 éves kort akkor megismeritek a mágiátokat, választotok egy iskolát és onnan kezdődik a felnőtt életetek, aminek viszont már része a szexualitás is. ~Nace nem tudja befejezni a mondatot mert megérkeznek Zara szobatársai. Zara és Orla kapcsolata közel sem mondható jónak, főleg a ma történtek fényében, éppen ezért nagyon meglepődik amikor Orla buzgón és nyájasan hozzá hajol két puszira. Mi ütött belé? Azonnal értelmet nyer az egész amikor Nace-szel is ugyanezt teszi. Mennyire átlátszó húzás. Orla szorosan leül Nace mellé, mire a fiú kényelmetlenül feszengve közelebb csúszik Zara-hoz. Zara idegesen simít végig hosszú haján. Megköszörüli a torkát, mert olyan érzés, mintha valami kaparná, de valójában csak az Orla felé érzett ellenszenve piszkálja. 

- Milyen volt az első napotok? ~Kérdezi Nace és a lehető legközelebb húzódik Zara-hoz, a testük teljesen összeér, de Orla sem tétlenkedik mert követi Nace-t. Zara hitetlenkedve rázza meg a fejét. Ez a nő rosszabb, mint egy kullancs. 

- Jó volt. ~Rántja meg a vállát unottan Nesa és leül egy másik fatörzsre. Nace hirtelen felpattan mire Orla kis híján Zara-ra borul, mivel az eddigi támasza hirtelen eltűnt. A harcos fiú kissé mérgesen néz Orla-ra. Nem arról híres, hogy visszafogja magát. Szíve szerint elküldené Orla-t melegebb éghajlatra helyette azonban tekintete Zara-ra vándorol, a vonásai egyből meglágyulnak és a tekintetébe visszatér az az ellenállhatatlan vonzerő. 

- Most megyek megkeresem Mika-t. Majd később még összefutunk. ~Kacsint Zara-ra majd gyorsan elsiet a lányok közeléből. 

- Gratulálok Orla, sikeresen elüldözted. ~Mormogja rosszallóan Nesa.

- Én? Te miről beszélsz? 

- Mégis miről? Arról, hogy rámásztál szerencsétlenre aki inkább itt hagyott csapot papot, minthogy tovább elviseljen. Nem fogod fel, hogy nem érdekled? ~Zara elsóhajt egy mosolyt. Nagyon igaza van Nesa-nak. 

- Jaj ugyan már Nesa. Csak kéreti magát. 

- Oh persze, a harcosok arról híresek. ~Nesa szarkasztikus megjegyzésére Dela jó ízűen kuncog. 

- Figyeld meg Nesa, hogy 1 héten belül Nace az ágyamban lesz. ~Kacsint Orla magabiztosan. Zara-n végig fut a hideg még a gondolatától is. Nace és Orla együtt. Elképzelhetetlen. Nem mintha Orla csúnya lenne, de a viselkedése kritikán aluli. Mégis kinek tetszene ez? 

- Ezt kétlem, inkább Zara ágyában lesz. ~Micsoda? Zara kétkedve néz Nesa-ra. Mi történt vele? Megbolondult? 

- Ahj Nesa ebből is látszik, hogy semmit sem tudsz a harcos fiúkról. Zara-ban nincs semmi különleges, ugyanolyan, mint bármelyik másik tündér lány. Unalmas és még csak kihívóan sem öltözik, hogy valamivel felhívná magára a figyelmet. A harcosok a feltűnő szép nőket szeretik, akik tüzesek és erősek, mint én. ~Zara egy hosszú pillanatra behunyja szemeit és egy nagy levegőt vesz. Eddig az iskolára és az új helyzetre tekintettel visszafogta magát, de elég volt. Ez már nem az első alkalom, hogy Orla bizonyos számára sértő megjegyzésekkel illeti. Mindig is kiállt magáért és most már itt az ideje, hogy Orla kicsit vissza vegyen. Ha sehol nem húzza meg azt a bizonyos határt, akkor ez egyre rosszabb lesz. 

- Uram atyám Orla te miről beszélsz? Zara nem különleges? Nem különleges a pasztell rózsaszín hajával meg szemével? Te mit nézel? Pont, hogy feltűnő a nem mindennapi kinézetével. Másrészt meg gyönyörű szép. ~Zara legnagyobb döbbenetére éppen Masa kel a védelmére. 

- A te véleményed egyáltalán nem érdekel penészvirág. ~Legyint Orla lenézően. Zara nagy levegőt vesz felkészítve magát a hosszú beszédre amiben helyre teszi Orla-t. Azonban Nesa gyorsabban reagál. 

- Komolyan nem értem, hogy te kinek képzeled magadat. Úgy beszélsz másokról, mintha te valami kivételes ember lennél, pedig senki nem vagy. A vak is látja, hogy féltékeny vagy Zara-ra amiért Nace téged semmibe sem néz, vele viszont sokat foglalkozik. Az pedig ahogy Masa-val beszélsz a saját szegénységi bizonyítványod. ~Csattan fel Nesa és idegesen barna hosszú hajába túr. 

- Mi van? ~Háborodik fel Orla. Dela elérkezettnek látja az időt, hogy elrángassa a szőke tündért a lányoktól miközben Nesa folyamatosan magyaráz Orla-nak, ő pedig vissza. 

- Hogy mennyire egy beképzelt, hülye picsa ez a nő. ~Ül le fortyogva Nesa. 

- Én meg sem tudtam szólalni. ~Zara csalódottan sóhajt. Bár nem sok vita vette körül életében, de amiket hallott abban mind nyakig benne volt. 

- Egy napja ismerem és már közel állok hozzá, hogy éjszaka kidobjam a toronyból. Hogy gondolták, hogy majd éveket kibírunk mellette? Ennek a nőnek az erdő közepén egy barlang mélyén elrejtve lenne a helye ~Fújtat Nesa. Masa jókat mosolyog Nesa mondatain. 

- Ezzel egyet tudok érteni. ~Bólogat Zara. 

- Na végre elment. ~A lányok a hang irányába kapják a fejüket. Nace és Mika mosolyogva állnak az egyik közeli fánál. 

- Az túlzás, hogy elment. El lett rángatva mielőtt teljesen ki hoz a sodromból és neki ugrok. ~Magyarázza Nesa még mindig dühösen. 

- Mi történt? Összevesztetek? ~Lelkesül fel Nace és ellökve magát a fától közelebb sétál a lányokhoz. 

- Mondhatni. ~Kuncog Masa. 

- Elviselhetetlen, egyszerűen elviselhetetlen. Annyira beképzelt és pökhendi. ~Fújtat Nesa, Nace jó kedvűen pillant Zara-ra. 

- Gyertek. ~Mosolyog kedvesen. Zara vérnyomás az egekbe szökik. Ugyan már. Hiszen még nincs 24 órája sem, hogy ismeri. Miért vált ki belőle ilyen testi reakciókat? Annyira furcsa és megmagyarázhatatlan, érthetetlen vonzódás van köztük. Igaz, hogy Zara még fiatal és Nace jól mondta. Az eddigi élete álomszerű volt. Gyerek volt, egy normális gyerek aki nem foglalkozott felnőtt dolgokkal. Most viszont olyan hirtelen csöppent bele ebbe az iskolai életbe. Kiszakították a már megszokott biztonságos környezetből. Való igaz, hogy tündér földén ő nem foglalkozott a tini dolgokkal, nem pasizott. Nem is érdekelte az a néhány tündér fiú akik ott éltek. Talán ezért éli meg ennyire erősen ezt a vonzódást. Nace és Mika a fák között csendben vezetik öket két egymás mellett álló ping pong asztalhoz. Az egyiknél ott támaszkodik egy harcos fiú aki mosolyogva integet nekik. A leosztás egyszerű és kiszámítható. Lányok a fiúk ellen. Az asztalon mind a két oldalon háromszög alakban sörös poharak. 

- Utálom a sört. ~Jegyzi meg Masa fintorogva. 

- A játékszabály egyszerű. Be kell találni valamelyik pohárba. Aki betalál az választ az ellenfél oldaláról egy embert aki megissza a pohár tartalmát. A labda bármennyit pattanhat az asztalon. Mehet? ~Nace jó kedve átragad a többiekre is és nagy elánnal vetik bele magukat a dobálózásba. Masa kezd, aki várhatóan célt téveszt. Elég nagy hátránnyal indulnak. A fiúk rendszeresen sör pongoznak, a lányoknak viszont ez az első. Természetesen ping pongozni már ping pongoztak, de azt máshogy játszák, mint ezt. Masa után Deran dob az újonnan megismert harcos fiú. Ő sem talál be a lányok nagy megkönnyebbülésére és a fiúk bosszúságára. Nesa jön, akinek két pattanás után az egyik piros pohárba esik a labdája. 

- Ez az, ügyes vagy Nesa. ~Pacsiz le vele Masa majd utána Zara is. 

- Kezdők szerencséje. ~Jegyzi meg Nace.

- Akkor igyál te egyet. ~Vigyorog önelégülten Nesa. Nace vigyorogva de nem túl önfeledten szedi ki a labdát a pohárból majd issza meg a tartalmát. Most Mika jön, aki nagyon magabiztosan dobja el a labdát, de az a földre esik. Nace hitetlenkedve pördül 360 fokot majd a hajába túr. Zara a dobása előtt szándékosan nem néz Nace-re, nem akarja, hogy a fiú megzavarja. Mikor a fehér labda az egyik piros pohárba érkezik Zara sem hiszi el.

- Na nem. Ilyen nincs. ~Morog hitetlenkedve Nace. Daren a fejét rázza, Mika pedig értetlenül vizsgálja a pohárban úszkáló labdát. Mintha azt kérdezné tőle, hogy mit keres ott. 

- Nace. ~Zara győzedelmes mosolya láttán, Nace ajkai is felfelé görbülnek. A lányok úgy tűnik keményebb ellenfelek, mint arra számítottak.

- Úgy látszik a lányok megértették a játék lényegét. ~Adja oda Mika a poharat Nace-nek. Ezt is legördíti a torkán, majd ő következik. Neki be kell találnia. Nincs mese. A labda az egyik pohárban landol. Mind a három fiú egy győzedelmes karlendítéssel pecsételi meg a találatot. A játék nagyon szorosan folytatódik a lányok örömére és a fiúk bosszúságára. Mika szerint ez életük egyik legrosszabb játéka, még sosem játszottak ennyire gyengén. A végéhez közeledve a lányok szerencséje kezd elfogyni ami feltüzeli a fiúkat. Zara érzi, hogy egy picit rá kell segíteni a játék menetére, veszíteni valója nincs. Bár nem igazán tudja még irányítani a mágiáját azért egy-két dolgot meg tud csinálni. Mikor Masa dob Zara szüntelenül nézi a labdát egy pillanatra sem szakítva el a tekintetét. A labda tovább pattan, de hirtelen visszafordul és az utolsó két talpon maradt pohár egyikébe esik.

- Mi a fene? ~Háborodik fel Daren mire a lányokból jó ízű nevetés tör ki. A két tündér vigyorogva borul Zara nyakába. Nace egy ideig a labdát nézi majd lassan, nagyon lassan emeli fel a tekintetét. Veszélyesen lassan. Szemeit a bűnösre vezeti és egy féloldalas mosoly húzódik ajkaira. 

- Ez nem ér. Csalás. ~Daren nem akarja elfogadni Masa találatát. Nesa magára vállalja a szerepet, mint a tündér lányok szóvivője. Erősen magyaráz Daren-nek. Végül a fiúk beleegyeznek így Daren megissza a pohár sört. Ő jön, de célt téveszt amit mostmár tényleg rosszul él meg. Sosem veszített még ebben a játékban. Nem létezik, hogy pont tündér lányok fogják legyőzni. Most Nesa-ban van minden reménységük. Ha Nesa betalál megnyerik. Zara vállán ott ül a kis ördög ami azt mondja, hogy segítsen rá egy kicsit. Meg is tenné, de Nace úgy bámulja, hogy nem meri. Az előbb is csak nehezen tudták kivágni magukat a helyzetből. A fiúknak még három pohárba kell betalálniuk, nekik csak egybe. Majd akkor csal, ha arra tényleg szükség lesz. Nesa segítség nélkül is gyönyörű ívben az utolsó pohárba juttatja a labdát. A lányok egyszerre sikítanak fel örömükben. Legyőzik a harcosokat. 

- Ezt nem hiszem el bazdmeg. ~ A fiúk káromkodva próbálják feldolgozni a vereséget. Nesa beszólogatása nem sokat segít abban, hogy megnyugodjanak. Végül arra a következtetésre jutnak, hogy a lányok győzelme csalás miatt történt, ezért a meccs semmisnek tekinthető. Ezzel természetesen Nesa és Masa nem értenek egyet. Amíg ők ezt megvitatják addig Nace és Zara teljesen kivonják magukat a vitából. Nem figyelnek arra mi folyik mellettük. Csak állnak és néznek egymás szemébe. Próbálnak rájönni mit is éreznek. Ez lenne a szerelem? A vágy? Vagy mi ez a piszkosul erős érzés ami, mint egy mágnes húzza őket közelebb egymáshoz. Mindketten úgy érzik, hogy a találkozásuk sorsszerű. 

- Nem, nem nem. Ez így nem igazságos. Tovább játszottuk a játékot, utólag már nincs visszakozás. ~Nesa heves hangszíne rángatja vissza Zara-t a jelenlegi problémához, még pedig, hogy a harcosok nem akarják elfogadni a vereségüket. 

- Fiúk. Nincs bizonyítékotok. Ez így csak gyenge vádaskodás. ~Zara kedves hangon ártatlanul szólal meg amit angyali mosolya is tükröz. 

- Mégis milyen bizonyítékot vársz? Láttuk. ~Daren arckifejezése arról árulkodik, hogy kezdi elveszíteni a türelmét. Ezt a másik két fiú is észreveszi így Nace egy lépést előre lép és a fiúk felé fordul. 

- Srácok, a vereséget is el kell fogadni. Most nagyon balszerencsések voltunk és nem jól jött ki a lépés mellesleg melléjük állt a kezdők szerencséje. ~Magyarázza békés hangon Nace de Daren nem tud megbékélni a helyzettel. 

- Dehát csaltak! 

- Igazuk van, nem tudjuk bizonyítani. Az is lehet, hogy csak a szél fújta vissza a labdát. 

- A szél...Hát hogyne...Biztos a szél volt. ~Motyogja Daren majd magában fortyogva inkább elhagyja a társaságot. Mika már nem ellenkezik inkább jót mulat a helyzeten. Nace alsó ajkát megnyalva Zara-ra tekint. 

- Ennek örömére igyunk egyet. ~Csapja össze kezeit boldogan Nesa majd elindul a fiúk felé, onnan pedig vissza a tömeg irányába. Zara halvány mosollyal az arcán közeledik Nace-hez. Masa és Nesa egymásba karolva sietnek a fák között, Mika jó kedvűen megy utánuk. Zara is követné őket de amikor elakar menni Nace mellett a fiú keze a csuklója köré kulcsolódik. Zara szíve egyből a torkába ugrik és egy nagyot kell nyelnie ahogy teste a jóképű harcos fiú felé fordul. Nace kaján vigyorral húzza Zara-t a ping pong asztalhoz közel, majd egy egyszerű mozdulattal neki dönti és elé áll. A hirtelen közelségtől Zara megkapaszkodik az asztalban és szaggatottan fújja ki a levegőt. Szent tündérpor. Nace kezei lassan, komótosan csúsznak Zara teste mellé és két oldalt megtámasztja magát, vagy inkább bekeríti a riadt szemű tündér lányt, aki láthatóan levegőt sem mer venni. Nace élvezi a helyzetet. Nagyon is élvezi. Látszik Zara-n hogy össze van zavarodva, ráadásul új neki egy férfi közelsége. Egy olyan férfié aki felé teljesen kuszák és érthetetlenek az érzelmei. Nace lassan alsó ajkát megnyalva akár csak egy vad aki prédára vadászik, hajol közelebb Zara-hoz. Egészen közel, de csak annyira, hogy még a szemeibe tudjon nézni. 

- Ugye tudod, hogy egy percig sem hiszem azt, hogy a szél fújta vissza azt az átkozott labdát? ~Villantja meg szívdöglesztő vigyorát. Zara egész testén végig fut a jóleső borzongás, ami az apró rándulásból Nace számára is látható. Ha akarná sem tudná elhitetni Nace-szel, hogy közömbös számára.

- Nem? ~Kérdése inkább hallatszik cincogásként, mintsem normális emberi hangon történő beszédként. Nace kuncogva rázza meg a fejét. 

- Nem. ~Mondja határozottan. Lehet, hogy erre gondolt Mika, az ilyen pillanatokra, mikor arról faggatta miért érdeklik a szűz, békés tündér lányok. Ez tényleg különösen jó érzés mikor ilyen szemmel látható testi reakciókat vált ki valakiből, mindezt érzelmekkel dúsítva. 

- Akkor? ~Zara tekintetéből kezd eltűnni az ijedtség és a helyét egy izgatott játékosság váltja fel.

- Nos, szerintem valamelyik tündér lány bűvölte meg azt a labdát...aki lehettél mondjuk te is. 

- Én? Neeeeem. ~Füllent Zara pajkos mosollyal. Az a helyzet, hogy borzasztóan hazudik ilyen helyzetekben. 

- Biztos vagy benne? ~Nace alsó ajkába harap, hogy elfojtsa kuncogását. Zara azokat a gyönyörű íves, formás, kívánatos ajkakat nézi. Az egész teste bizseregni kezd és egy teljesen új érzés lesz úrrá rajta. A vágy. Nyel egy nagyot, hogy elrejtse apró sóhaját. Tapasztalatlansága miatt, nem tud mit kezdeni ezzel az érzéssel. Bizonytalannak kellene lennie, vacillálnia kellene, hogy elfusson vagy inkább maradjon. De benne nincsenek kérdések, nincsenek kételyek. Biztosan érzi, hogy itt akar maradni. Nem akar elfutni, nem akar elmenni, egyszerűen csak Nace-el szeretne lenni. Ez a gondolat pedig végtelenül nyugtalanító. Nem csak Zara-t érinti mélyen ez a közelség hanem a harcos fiút is. Nagy vágyat érez arra, hogy megcsókolja a lányt, de valamiért habozik. Miért, hiszen sosem szokott habozni? Izgul... pedig azt sem szokott. Nem tud kiigazodni magán és a tündér lány iránt érzett megdöbbentő vonzódáson. A tettek helyett csak szótlanul áll és bámul a pasztell szemekbe. Zara képtelen választ adni beszéd formájában így csak bólint. Mind a ketten egy sokkal feltüzeltebb állapotba kerülnek, a beszélgetés ezen a ponton már nem opció. Inkább érezni szeretnék egymást, méghozzá minél közelebbről. Nace légzése is rendezettlenné válik, annyira vágyik erre a csókra. Meggyőződése hogy még sosem vágyott ennyire valaki másnak az ajkaira, mint most. Ez pedig teljességgel hihetetlen. Ettől a gondolattól össze is szedi magát és visszatér a határozottsága. Lassan közelebb hajol, addig innen nem tágít amíg meg nem kapja amit akar. Ha bomba robbanna a közelükben sem érdekelné, csak azok a csábító ajkak. 

- Nace, te mégis mi a fenét művelsz? ~Zara halálra rémül a hirtelen hangtól ami miatt pár milliméter híján lefejeli Nace-t. A harcos fiú hitetlenkedve hunyja be szemeit és elképzeli ahogy kitekeri a nyakát annak aki képes volt megzavarni őket. Zara kellemetlenül izeg mozog és hol Nace egyik oldalán, hol a másikon keres szabadulási lehetőséget. Arról ne is álmodjon. Innen csak akkor szabadul ha Nace esélyt ad rá. 

- Kérdeztem valamit. ~A hang gazdája egyre türelmetlenebb. Nace kicsit sem boldogan, sőt, kifejezetten bosszúsan egyenesedik fel és tesz egy lépést hátra. Zara is azonnal ellép az asztaltól és a harcos fiú mellé állva a hang irányába fordul. Egy fekete hajú, kevés ruhában lévő, szigorú tekintetű amazon áll tőlük nem messze. 

- Mi közöd van hozzá? ~Nace barátságtalan kifejezetten bunkó és ellenséges hangszíne meglepetésként éri Zara-t.

- Nem gondolod, hogy mostanában túl sokat foglalkozol jelentéktelen tündérekkel? Tavaly az a botrányosan gyenge levegő tündér most meg ez a förtelmesen unalmas hajas baba. ~Tessék? Zara felháborodva pislog az amazonra. Az agyát elönti a düh ahogy arra gondol, hogy ez a mogorva kinézetű liba éppen le hajas babázta. A pofátlan. De ez csak egy pillanatra köti le a figyelmét van ami ennél jobban érdekli. Még pedig az a levegő tündér akiről az amazon beszél. Ki az? 

- Nem tartozok neked magyarázattal. Örülnék, hogyha végre békén hagynátok, ha akarok tőletek valamit majd jelentkezek, ne koslassatok utánam. ~Sziszegi Nace dühösen. Zara döbbenten kapja rá a tekintetét. Ha szüksége lesz rájuk majd jelentkezik? Mi folyik itt? Nem érti, hogy Nace miért beszél ilyen lekezelően. Mintha nem is ő lenne. 

- Szégyent hozol a családodra és az egész harcos fajra a viselkedéseddel, hogy ilyen senkikkel foglalkozol, ahelyett, hogy a világ legerősebbjeivel építenél kapcsolatot. ~Zara szemei megrezzennek, mégis miről beszél ez a nő? Atya ég de beképzelt. Még, hogy a világ legerőssebbjei...azok a tündérek, nem pedig a pökhendi amazonok. Legalábbis Zara szerint. 

- Elmondtam már, hogy nem érdekel a véleményed, sem a tiéd, sem a többi majomé. 

- Vigyázz a szádra. ~Emeli fel figyelmeztetően az ujját a látszólag dühös amazon. Elég veszélyesnek tűnik. 

- Este várlak a szokott helyen. ~Dörmögi majd mintha most szállt volna le az égből, beképzelten elsétál. Zara nem sok mindent ért a történtekből, de nem igazán tud elvonatkoztatni attól a levegő tündértől akiről ez a fruska beszélt. Nace idegesen túr a hajába majd hosszasan kifújja a levegőt és Zara-ra tekint. Egy pillanat erejéig át fut az agyán, hogy ott folytatja ahol abba hagyta, de Zara arcát elnézve, nem valószínű, hogy jó ötlet lenne. 

- Ez az amazon féltékeny volt amiért velem lógsz? 

- Borzalmasak. Nagyon nem szeretik amikor egy jó családból származó harcos figyelmen kívül hagyja őket, azt meg pláne nem ha mindezt egy tündér miatt teszi. 

- Milyen levegő tündérről beszélt az az amazon? Tavaly jártál valakivel? ~Nace jó ízűen nevet fel, amit Zara türelmetlenül néz.

- Nem dehogyis. Csak szórakoztam. ~Csábos vigyora visszatér azonban Zara arc vonásai nem lágyulnak meg. Ellenkezőleg, kifejezetten ellenszenves lesz. 

- Szórakoztál? Szóval te ezt szoktad? Szórakozni másokkal?

- Nem úgy értettem. ~Rázza a fejét Nace. Bár nem nagyon ismeri Zara-t nem is kell jobban ismernie ahhoz, hogy tudja, Zara egyáltalán nem venné jó néven ami tavaly történt. Sőt, valószínűleg többet szóba sem állna vele. Pedig milyen jó is volt az a tavalyi kaland. Nagyon élvezte minden pillanatát. Néha jó szórakozni a gyengébbekkel és néha az ijedt tekintetű tündér látványnál nincs is szórakoztatóbb. 

- Keressük meg a többieket. ~Javasolja Nace mivel számára is egyértelmű, hogy a mai napon közte és Zara között már nem nagyon lesz semmi. Gyorsan megtalálják a többieket akik az italos pulttól nem messze beszélgetnek. 

- Na végre. Hol voltatok?  ~Kiált oda nekik Nesa. Nace egy magabiztos mosolyt küld neki. 

- Letisztáztuk a játék alatt történteket. ~Zara csendben van. Az eddigi jó kedvének már nyoma sincs. Nagyon nincs jó érzése az előbbiek miatt. Nagyon piszkálja az a tündér lány, valamiért rossz érzés kerülgeti ez miatt. Mintha ez nem egy jól elsült románc lenne. Nace kijelentése mi szerint csak szórakozott nem volt túl biztató, mégha elmondása alapján nem is úgy értette. 

- Megyünk most már? ~Kérdezi a lányokra nézve Zara mire Nace hirtelen mozdulattal fordul felé.

- Mi? Miért? Maradjatok még, hiszen még csak most jön a java. ~Zara-nak semmi kedve maradni. Túl sok minden történt rövid idő alatt és nagyon összezavarodott. Leszeretne feküdni a szobájában és meditálni egy picit.  

- Már menni akarsz? Történt valami? ~Masa gyanúsan pislant Nace-re. Zara gyorsan megrázza a fejét, hogy eloszlassa a kételyeket. Nace egy műmosollyal lép Zara és a lányok közé, majd felé fordulva mélyen a szemeibe néz. 

- Mi a baj? ~Suttogja gondoskodó hanglejtéssel, ez bőven elég ahhoz, hogy Zara szíve gyorsabban verjen. A kérdés nagyon jó, de nem fog tudni rá válaszolni, mert ő sem tudja. 

- Nincsen baj, csak zsúfolt volt a mai nap és szeretnék pihenni. ~Válaszolja Zara halkan. Masa gyanúsan közelebb lép és a barátnője mellé állva gyanúsan méregeti Nace-t. Nem nagyon veszi be, hogy nem történt semmi. Nace tovább győzködné a tündér lányt, de akkor meghallja a törpe tanár hívó szavát. 

- Gyertek, ez a köszöntő nektek szól. ~Ragadja karon Zara-t és a tanár köré csoportosuló diákok közé húzza. Masa és Nesa befészkelődnek mögéjük és lábujjhegyre állva kukucskálva leskelődnek a tanárra. Mivel Nace elég magas és tőle szinte semmit nem látnak, így egy hirtelen ötlettől vezérelve átadja a helyét Masa-nak és beáll Zara mögé. A tündér lány egy nagyot nyel amiért a sűrű tömeg miatt Nace teljesen hozzásimul hátulról. Próbálja rendezni levegővételét de ekkor Nace két keze a csípőjére csúszik. Zara behunyja szemeit és lehajtja a fejét, hogy egy kicsit összeszedje magát. Alsó ajkába harap és izgatottan fojt el egy halk sóhajt. Nace vigyorogva figyeli Zara-t, tudja, hogy most nagyon zavarba hozza a lányt. Ehhez nem kell, hogy lássa az arcát, bőven elég csak éreznie. A tündér lány olyan mély és nagy levegőket vesz, hogy Nace érzi a kezei alatt. A tekintete összetalálkozik Masa-éval aki a következő pillanatban a Zara csípőjén lévő kezére néz. Mogyoró barna szemeivel felnéz a harcos fiú arcára és egy figyelmeztető éles tekintetet küld felé. Nem túl boldog a kialakult helyzettől, bárki számára látható, hogy Zara és Nace erősen érdeklődik egymás iránt. Nace harcos. Zara-nak nem lenne szabad foglalkoznia vele. Ez egy hatalmas hiba, másrészről pedig nagyon veszélyes. A harcosok nem jó emberek, ebben Masa teljesen biztos. 

- Kedves első éves diákok, idén is óriási szeretettel köszöntelek titeket itt, a Lonmons mágikus világ akadémián. A fajok egyesült varázsiskolájában. Minden évben a fajok rövid ismertetésével szoktam kezdeni és ez most sem lesz másként. Engedjétek meg nekem, hogy néhány mondatban kifejtsem kiknek is köszönhetjük, hogy ma itt lehetünk. ~A törp tanár nagyon kedvesen és rokonszenvesen néz végig a diákokon. Mindenkin, beleértve amazonokat és tündéreket is.

- Egy napon, a nagy hatalmú Poszeidon úgy döntött, emberi élet kell a tengerekbe, ezért felhasználva saját drága kincsének tartott gyöngykagylóját létrehozta az emberi kétéltűek faját. A sellőket. Ennek sikerességét látva, leggyönyörűbb istennőnk Aphrodité is kedvet kapott a teremtéshez. Természetesen ő akarta a minden szempontból legtökéletesebb fajt létrehozni, ezért egy nagyon ritka állatra esett a választása. Egy arany főnixre. Két másik istennőnek, Hérának és Pallasz Athénénak nagyon megtetszett Aphrodité terve ezért csatlakoztak hozzá. Egy erős fajt akartak létrehozni, aki nagy mágiával rendelkezik. Túlbuzgóságukban szerették volna, hogyha teremtettjeik kicsit rájuk hasonlítanának, ezért mind a három isten kitépett egy tincset saját hajából amit felhasználtak a teremtéshez. Aphroditét túlságosan is elkapta a hév és ennél többet akart, ezért saját vérét megitatta a főnixxel. Reggel hét gyönyörű főtündér kelt életre belőle, rengeteg képességgel és óriási mágiával. Héra és Pallasz Athéné Zeuszhoz fordultak amiért Aphrodité kijátszotta őket és létre hozott egy túlságosan erős fajt. Zeusz öt tündért megfosztott isteni vérétől, kettőt pedig elmenekített Aphrodité és Arész. Ezzel létrejött a tündérek faja és Aphrodité saját tiszta isteni vérvonala. Nem ismerünk ma egyetlen tündért sem aki Aphodité vérszerinti leszármazottja lenne, de egyes feltételezések szerint a vérvonal fennmaradt, ugyanis a felkutatásuk közben a kutatók olyan nyomokra bukkantak melyek szándékosan lettek megsemmisítve, ezáltal gyanítható, hogy ma is élnek csak nem akarják felfedni magukat. Aztán a felbőszült Aphrodité dühében összefogott Arésszal, Hadésszal és Artemisszel. A legveszedelmesebb lényből, egy sárkányból formálták meg az amazonokat ezzel biztosítva elképesztő testi erejüket. Aphrodité sokáig tagadta, hogy köze lenne az amazonokhoz, de a szépségük árulkodó volt. Mikor Aphrodité rájött, hogy mennyire is gonoszak az amazonok személyesen kérte meg Zeuszt, hogy segítsen neki. Ahogy a tündéreknél itt is saját vérét használta a teremtéshez. Zeusz teljesítette a kérést és az amazonokat is megfosztotta az isteni vértől amiért később meg is bűntette Aphroditét. Ezután Arész akart egy saját fajt, akik majd uralmuk alá hajtják az összes többi lényt. Ezt megtudta Pallasz Athéné és kilesve Arész-t, az általa megjelölt oroszlánnak adta egy hajtincsét. Arész összesen 4 harcost hozott létre, majd mivel ő is akart egy saját vérvonalat, még másik hármat teremtett. Arész csak hónapokkal később jött rá Pallasz Athéné tettére mikor megfigyelte a harcosai viselkedését. Pallasz Athéné Arész ellentéte, így nagyon jól kiegyensúlyozta Arész rossz természetét. Míg Arész az értelmetlen vérontás istene addig Pallasz Athéné az igazságos háborúé. Zeusz erről tudomást szerezve megjutalmazta Athénét, illetve felruházta a harcosokat saját erejének egy töredékével. Így igazából a harcosok Arész, Pallasz Athéné és Zeusz teremtettjei. Ezután a törpök első emberét Ranadot Héphaisztosz és Hermész teremtette. A manókat Déméter emelti ki a földből. A koboldokat pedig Themisz és Métisz hozta létre. Vannak fajok mellyek teremtéséről és történetéről napokat tudnék megállás nélkül mesélni, de most legyen ennyi elég. Kívánok nektek sok sikert a tanévhez, a tanulmányaitokhoz és kívánom, hogy mindenki találjon rá a saját útjára. Ma este pedig jó szórakozást mindenkinek. ~Látszik, hogy ki első éves a tömegben mert ők mind kíváncsian hallgatják a törpe tanár szavait. Zara, Masa, Nesa és Nace elsétálnak egy magányos tábortűzhöz és leülnek a körülötte lévő fatörzsekre. Nace és Zara természetesen egymás mellé kerülnek valami véletlen folytán. 

- Tudjátok min gondolkozom? ~Néz végig Masa a többieken.

- Hogy Orla melyik istenre hasonlíthat. Bár, most, hogy ezt kimondtam, biztos vagyok benne, hogy ő Aphroditétól örökölt sok mindent. 

- Miért? ~Húzza fel értetlenkedve szemöldökét Nesa. 

- Mert Aphrodité volt ilyen könnyűvérű. Lefeküdt boldog boldogtalannal, Orla ugyanilyen és, hogy őszinte legyek a többieket nem tudnám elképzelni. Pallasz Athéné igazságos, Orla nem az. Héra hűséges, na a nyakamat ráteszem, hogy Orla egyáltalán nem...naponta mással akar házasodni. 

- Ugyan, ez nem ilyen egyszerű. Mind a hármuktól örököltünk bizonyos jellemzőket. De egyébként ez egy érdekes téma. Eredettanon úgy is ezt fogjuk tanulni mivel a sellők után a tündérek jönnek. A fagyos Krisa tanárnő biztosan részletesen beszél majd a három istennőről. ~A lányok és Nace nagy örömére Orla megint megjelenik, de most nem Nace hanem Masa mellé telepedik le, amin mindenki meg is lepődik. De ami még ennél is nagyobb döbbenetet varázsol az arcukra, hogy Orla nem szólal meg. Csak csendben és kissé szomorúan néz Nace-re. Boci szemekkel. Zara egy pillanat erejéig még meg is sajnálja. Mi lehet vele? 

- Mi van veled Orla? Olyan csendben vagy. ~Ad hangot kíváncsiságának Nesa.

- Semmi. ~Rántja meg vállát a szőke lány, de senki nem veszi be. Látszik, hogy valami nincs rendben. Mielőtt a lányok tovább faggatnák Orla inkább elmegy a közelükből. Mika ismét csatlakozik hozzájuk és jó kedvet hoz magával. Sokáig maradnak a tábortűz körül, Mika és Nace sok történetet mesélnek a lányoknak. Az este kifejezetten jó hangulatban telik, Masa is teljesen feltud szabadulni és egyáltalán nem feszélyezi a két harcos fiú társasága. Hiába tudja, hogy ez nem helyes, be kell vallani, hogy kedveli őket. Már bőven elmúlik éjfél mikor mindenki elfoglalja saját, puha, meleg ágyát. 

- Jó reggelt. A természettan másfél óra múlva kezdődik. ~Zara nyöszörögve fordul a másik oldalára. Még túl korán van, annyira keveset aludt. 

- Még kell fél óra, légyszi. Szólj fél óra múlva. ~Dünnyögi. A szobában lévő mágikus intelligencia nem csak a manuális beállítás, de a szavak szintjén is ért. Szavakkal, mondatokkal kommunikál és kérdés esetén válaszol. 

- Egy óra múlva kezdődik a természettan. ~Zara nyöszörögve fordul egyet. 

- Alhatok még egy kicsit? ~Duruzsolja csukott szemekkel. 

- Attól tartok az lehetetlen, mert akkor elkésel az óráról. ~Válaszolja a monoton hang. Zara sóhajtva kel ki az ágyból és villámgyorsan ám annál fáradtabban készül el. Nesa és Masa megvárják Zara-t, így a lány lustálkodása miatt nem sok idejük van reggelizni. Futva közelítik meg az udvart. A tanár hosszú tündér ruhájában suhan a füvön. A lányok gyorsítanak és a tanár után pár másodperccel oda is érnek. 

- Sziasztok gyönyörűségeim. Én Naivin Smellborg vagyok és én fogom tanítani nektek a természettant. Megkérek mindenkit, hogy kellő távolságra egymástól feküdjetek le a földre. ~A diákok kétkedve néznek a tanárnőre, senkinek nincs kedve lefeküdni a hideg földre. 

- Koszos lesz a ruhám. ~Dünnyögi hisztérikus hangon Orla. Masa az első aki amennyire csak az a kemény földön lehetséges kényelmesen elhelyezkedik. Sorban a többiek is helyet foglalnak.

- Lazítsátok el a testeteket és a tenyereiteket helyezzétek a talaj felé. Érezzétek ujjaitok között a puha fűszálakat. ~Smellborg tanárnő a hangját lehalkítja és szinte suttog. 

- A természettan lényege, hogy elsősorban megtanítsalak titeket érezni, egybeolvadni, tájékozódni és beszélni a természettel. A tündér erő mely bennetek van a természet mágiája. Az öt főelem: Tűz, víz, levegő, fény és föld. Most még elsős diákokként elképzelni sem tudjátok, hogy ez mekkora hatalom. Ezekkel az erőkkel szinte bármire képesek vagytok. A képességtanon megtanuljátok használni az erőtöket, illetve varázslatokat tanultok, ehhez viszont elengedhetetlen a természettan. A természettan az ami segít, hogy megértsétek a dolgokat. A tündérek a természet szülőttei, akiket Aphrodité, Héra és Pallasz Athéné egy főnixből alkotott meg. A föld, a levegő, a víz, a fény és a tűz formálta az első tündért. A mi óránk lényege, hogy megtanuljatok hallgatni, figyelni és töltődni. A természet az amely életet ad nekünk így számunkra ez a legnagyobb gyógyír. Ha egy tündér elveszti az egyensúlyt a legjobb amit tehet ha kimegy a természetbe és csak figyel. Mivel a tündérek erejét a természet adja így nem mindegy, hogy mennyire tudunk eggyé válni vele. Persze sok minden meghatározhatja és befolyásolhatja egy tündér hatalmát. De fontos, hogy egy levegőtündér mennyire tud szállni a széllel vagy egy víztündér sodródni a vízzel. A földtündér együtt lélegezni a földdel, egy tűztündér együtt lobogni a tűzzel és a fénytündér együtt ragyogni a fénnyel. Ezeken az órákon azt tanítom nektek, hogy hogyan kerüljetek közelebb az elemekhez. Hogy hogyan tudtok még több hatalomra szert tenni. Ez nem egyik pillanatról a másikra megy. Hosszú folyamat, de nagyon fontos. Tudnotok kell, hogy az elemek egymásra épülnek. Nincs egyik a másik nélkül, hiszen mindegyik a természetből fakad. Egy picit mindenki főtündér, hiszen egy víztündér, hogy tudná megváltoztatni a víz színét ha egyáltalán nem lenne benne fénymágia. Vagy, hogy tudná változtatni a víz hőmérsékletét tűzmágia nélkül. Éppen ezért szépen sorjában minden elemet végig veszünk. Megkérlek titeket, hogy érezzétek a testetek alatt elterülő talajt. A fűszálakat melyek a tenyereitek alatt vannak. Csendesítsétek le elméteket, szűrjétek meg a fületeken beáramló zajokat. Csak ti vagytok...és a föld. ~Zara hallja a harcosok verekedésének hangját és a kiabálásaikat, de rövid időn belül kitudja zárni. Egész órán ezt csinálják. A tanár egy idő után csendben marad, a diákok pedig mozdulatlanul fekszenek a hideg füvön. Zara-nak kifejezetten jól esik. Boldog, elégedett érzések öntik el. Jó így kikapcsolni. Teljesen eltud lazulni. Nem gondol semmire csak élvezi a pillanatot. A tanár hangja zökkenti ki amikor felkészíti őket az óra végére. 

- Térjetek vissza. Kezdjétek el hallani a külső zajokat, engedjétek be a gondolatokat és lassan üljetek fel. ~Mikor Zara kinyitja a szemeit rájön, hogy sokan most ébredtek, köztük Dela és Nesa is. A tanár elbúcsúzik a lányok pedig egy körbe ülnek és várják a következő órát. Diákok kezdenek el szállingózni a kastélyból. Az elsők között Zara meg is pillantja Nace-t harcos ruhában felszerelkezve. Ebben a szerkóban nem lehet túl egyszerű harcolni, a bizonyos testrészeket védő páncél biztosan megnehezíti a mozgást. Bár be kell vallani, hogy elég vonzó. Mikor közelebb érnek Nace és Mika mosolyogva integetnek a lányoknak. Igaz, hogy egy tó választja el őket de Zara innen is élesen látja Nace milyen jóképű.

- Ez az óra halál unalmas volt. Istenem én még egy ilyet nem bírok ki. ~Nyavajog Orla miközben a pénztárcáján beépített tükörben rúzsozza a száját. Minek van nála pénztárca? Az iskolában sehol nem lehet pénzzel fizetni. 

- Nekem tetszett, én nagyon jót aludtam rajta. ~Nyújtózkodik Nesa. Zara és Masa azok akik panaszkodás és alvás helyett egyszerűen csak élvezték a helyzetet. Bár ebbe biztosan beleszámít az is, hogy mindketten uralják a földmágiát. Orla és Dela megbeszélik, hogy a hétvégén átmennek az egyik harmadéves tündér fiúhoz aki bulit szervez. Masa, Nesa és Zara pedig megbeszélik, hogy majd elmennek vásárolni és segítenek Masa-nak ruhákat választani. Mikor egy idősebbnek kinéző nő jön ki a kastélyból Orla közelebb hajol a lányokhoz.

- Ez a nő 933 év körül van. Ez az első éve az iskolában és képzeljétek el, hogy Krisa tanárnő kérte fel személyesen, hogy oktassa a képességtant. Ő az egyik legerősebb tündér a ma élők között. Több ezernyi küldetésen volt és hatalmas az ereje. Főtündér, az összes elemet komoly szinten uralja. ~Zara-t egy kíváncsi izgalom keríti hatalmába és egy kicsit megnyugszik. Talán azért mert egy rokon lelket talált aki majd megérti a problémáit, még ha többi száz év is van köztük. A tanárnő már végig járta azt az utat, amire ő még csak most lép rá. A tanárnő felszólítja a diákokat, hogy kövessék. Eltávolodva a tótól az erdő széléig mennek. Sok kicsi és nagyobb szikla alkot egy nagy kört melynek közepén egy szépen faragott szikla van, tetején egy nagy lila tállal. Zara és még néhány tündér is észrevesznek egy erőteret mely teljesen körbezárja a sziklákat. Átlátszó de ha nagyon megnézi valaki akkor látható, hogy van ott valami. Ahogy a tanárnő a közelébe ér az erőtér szétnyílik. Beengedte a tanárnőt és az utána siető diákok. Amint az utolsó lány besétál az erőtér egyből bezárul. Ez már mindenkinek szemet szúr, amit a tanárnő is észrevesz. 

- Ami körülöttünk van az egy mágikus buborék. Ez a hely mágia felerősítő hatással bír a buborék pedig arra szolgál, hogy bent tartsa a mágiát. Így nyugodtan lehet itt gyakorolni, mert ha valami rosszul sül el, a varázslat innen nem tud kiszabadulni. 

- Ez azt jelenti, hogyha mondjuk egy tűztündér megidéz egy tűzgömböt vagy robbanást vagy bármit, akkor mivel a mágia innen nem tud kiszabadulni mi itt fogunk elégni élve? ~Néz nagy szemekkel az egyik tündérfiú. Zara meglepődve hallja a kérdést, erre ő nem is gondolt. 

- Igen, pontosan azt jelenti. ~Kivétel nélkül minden diákban meghűl a vér. 

- De megnyugtatlak, ha már eljutunk eddig a fázisig, akkor gondoskodni fogok a biztonságotokról. ~Néz körbe mindenkin majd a tekintete megakad Zara-n. Kíváncsian bámul rá majd megköszörülve torkát beáll a szabályos szikla mögé. 

- Foglaljatok helyet. ~Mutat körbe. A diákok leülnek egy számukra szimpatikus sziklára. 

- A nevem Merlys Lyellarnia. Nyugalmazott tündér titkos expedíció hős, és az öt élő és nyilvántartott főtündér egyike. Én fogom tanítani nektek a képességtant. ~A második mondatnál Zara-ra pillant. Vajon Zara beletartozik abba az ötbe amiről a tanár beszél?

- Már mindannyian tisztában vagytok azzal, hogy mely elemeknek vagytok a tulajdonosai. A mágiánk és a fajunk eredetét most nem fogom elmesélni, mert még nagyon sokszor fogjátok hallani. A főtündérekről viszont beszélnék egy kicsit mert nagyon sok téves információ terjed velünk kapcsolatban. Mint azt már bizonyosan hallottátok három isten hozta létre a tündér fajt. Pallasz Athéné, Héra és Aphrodité. Összesen 7 tündért teremtettek, eleinte mindannyian főtündérek voltak. Egyes források szerint a főtündérek uralták a vizet, a tüzet, a földet, a levegőt és a fényt. Ezen kívül irányítani tudták az elmét és az érzelmeket. Egy tündért az öt főelem alapján kategorizálunk be. De van egy kivétel. Az elme ami valójában egy képesség, viszont nagyon nagy jelentőséggel bír. Éppen ezért ha valaki az elme mágiával született, akkor hiába uralja mellette a levegőt is, őt elsősorban elme tündérnek hívjuk. További leírások szerint az első főtündérek több képességgel is rendelkeztek. Profi gyógyítók voltak és tudták változtatni a kinézetüket. Hogy ebből mennyi igaz, azt nem tudom. Ezek csak későbbi leírásokban találhatók meg, így az is lehet, hogy ez csak egy kitaláció. Ami biztos az az, hogy azért mert valaki főtündér még nem Aphrodité vérvonalából való. Az isteni vér nem minden esetben öröklődik de ezt majd eredettanon tanulni fogjátok úgyhogy nem térek most ki rá. Inkább ismerjük meg az elemeket. Kezdjük a vízzel. ~Mondja és megkerülve a sziklát leguggol, egyik tenyerét a földre helyezi. Pár pillanattal később lassan felegyenesedik és a keze alatt nagy vízcseppek jelennek meg melyek a földből emelkednek felfelé. A levegőben egyesülnek majd szétrebbennek kis cseppekké, hogy aztán összeforrjanak egy vízcsóvává. A diákok izgatottan nézik a történéseket. Nyilván a szüleiktől láttak varázslatokat, de ez mindig egy érdekes látvány.  

- A víz melyet teremtő erőnek is nevezünk. Minden élőnek az életet jelentő szükséglet. A létezés alapja. A legtöbb tündér a vízmágiájával születik. Már az alapokat sem a legkönnyebb elsajátítani a mesteri fokozatban ismert varázslatok itt a legnehezebbek. ~A kezét leengedi a víz pedig nagyot placcsan a földön felcsapva néhány cseppet a diákokra. Orla fintorogva törli le a ruhájára került koszos vízcseppeket. 

- A levegő. ~Mondja és néhány kört leírva egy kisebb körülbelül 30 centis örvény keletkezik. A diákok ámulattal figyelik. 

- A levegő mely feltölt és megtölt élettel. Ad és olykor elvesz. Az egek alkotója. Jóval kevesebb tündér születik ezzel a mágiával. Ez az elem elsajátítása a legnehezebb mert nincs kézzel fogható segítség hozzá. Ha egyszer ráéreztek egy szintig jól lehet vele haladni azonban könnyű benne megrekedni. ~Egy apró mozdulatot tesz kezeivel, amitől az örvény szétpukkan és megszűnik. 

- Föld. ~Ismételten leguggol és kezét a fű fölé helyezve növeszteni kezdi azt egészen magasra.

- A föld mely testet ad és táplál minden élőt. Otthont ad és biztonságot. A földtündérek a víztündérek után a leggyakoribb természeti mágusok. Képesek irányítani a növényeket és jóban vannak az állatokkal. Mozgatni, irányítani tudják a talajt alkotó elemeket. Homokot, földet, sziklákat. Ezt a legkönnyebb elsajátítani, mert minden eleme kézzel fogható. ~Feláll és egy gyors pillantást ejtve Zara-ra folytatja. 

- Tűz. ~Merlys az ég felé fordítja tenyerét ahol hirtelen pattogó tűz lobban fel. 

- A legfélelmetesebb elem. Pusztít és alkot. Életben tart és öl. Táplál és elszív. Az irányítása rendkívül nehéz és rengeteg önuralom illetve koncentráció szükséges hozzá. Kontrollálni kell ami nem egyszerű. A tűztündérekből van a legkevesebb a földön. A hat elem közül ez a legerősebb. ~A tűz elalszik majd mellkasa előtt egymás felé fordítja tenyereit és köztük megjelenik egy ragyogó fénygömb. 

- Fény. A sötétség megvilágítója. Az élet tápláléka és az élőlények barátja. Sok tündér születik ezzel a mágiával. ~Elalszik a fény majd leengedi a kezeit. 

- Aztán az utolsó az elme. Múltat elvesz és jövőt ad. Titkot feltár vagy elrejt. Átok és áldás is egyben. Több megnevezése is van. Az általános az az elmetündér. De hívhatjuk tudattündérnek és emléktündérnek is illetve lélektündérnek. Nagyon ritka, nem sokat ismerünk belőle. Jelenleg az iskolában egyetlen lánytündér van aki elmetündér. Az elmetündér valóban nem a legjobb név hiszen nem csak az elmét tudja irányítani de az érzésekbe is belelát. ~Végig vezeti tekintetét a diákokon majd kihúzza magát és visszamegy a szikla mögé.

- Zara, Masa, Sunset, Venus, Dela, Tamis, Ellie és Lau ti gyertek ide hozzám. ~Amint kimondja kezét a lila tál fölé emeli és nem sokkal később fából készült tálak jelennek meg benne. 

- Víztündérek, vegyetek egy tálat. A mágia elsajátításánál fontos, hogyha lehetőség van rá akkor természetes anyagokkal dolgozzunk. Ezek a fatálak védőmasszával vannak bekenve így hosszútávon sem árt nekik a víz. Menjetek a patakhoz és merítsetek bele vizet. Üljetek le és próbáljatok vízcseppeket kiemelni a tálból. ~A diákok szófogadóan végzik a számukra kijelölt feladatot. 

- Zara, Masa, Sunset, Venus, ti is a vízzel kezdtek. Fogjatok egy tálat és menjetek. ~Zara elsőként veszi magához a segédeszközt és Masa-val az oldalán elindul a tóhoz.

- Még nem is beszéltünk róla, hogy ki milyen tündér. Annyira lekötött minket az új iskola meg Orla, hogy a legfontosabb dolog szóba sem jött. ~Kuncog Masa, Zara-nak ez nem egy olyan téma amiről szívesen beszélne. Bár nem titkolhatja a végtelenségig és valójában örülne is ha végre kiderülne. Nem nyomná az a teher tovább a vállát. Világgá kürtölhetné, hogy igen ő az akire mindenki kíváncsi, de annyi bátorsága azért nincs. Pedig egy nagyon bátor embernek tartja magát. Szerény, de megvan a megfelelő mértékű önbizalma. 

 - Annyira örülök, hogy nem vagyok egyedül és ráadásul pont te vagy a másik tündér aki több elem birtokosa...~Masa izgatott boldogsága nem deríti jobb kedvre Zara-t. Bár tényleg jó, hogy Masa-val kezdenek neki a mágiájuk elsajátításához. A tóhoz érve mernek vizet a tálba, majd leülnek és a kezüket fölé helyezve próbálkoznak. Zara a túloldalon lévő harcosokat nézi, Nace is ott van. Így nehéz lesz koncentrálnia. 

- Szóval te hány elemet birtokolsz? Én 4-et. Mikor megtudtam azt hittem elájulok. Víz, föld, tűz és levegő. Felfogod ezt? Ha a fényt is birtokálnám főtündér lennék. Még a hideg is kiráz tőle. ~Masa kérdésére Zara egy nagyot sóhajt. Idegesítő ez a helyzet. Körülnéz, hogy felmérje milyen messze vannak tőlük a többiek. 

- Mi az? ~Fürkészi értetlenül Masa. A tekintetéről süt, hogy nem érti Zara miért forgolódik ilyen titokzatosan. Zara kellemetlenül beharapja alsó ajkát majd mintha államtitok lenne közelebb hajol Masa-hoz.

- Főtündér vagyok Masa. ~Néz nagy szemekkel a barátnőjére. Masa arcára kiül a döbbenet. Zara elhajol és kíváncsian fürkészi barátnőjét, hogy mit szól. Masa sokáig csak nagy döbbent szemekkel bámul rá majd olyan hirtelen kezd el kacagni, hogy Zara meg is ijed.  

- Jó, ezt én is bejátszottam volna a helyedben. ~Vigyorog jókedvűen majd tovább próbálkozik a vízcseppek felemelésével. Zara hitetlenkedve rázza meg a fejét. Ezt a sértést. Masa ki sem nézi belőle, hogy főtündér lehetne. Masa jókat kuncog az orra alatt majd Zara-ra pillant és egyből komorság lesz urrá az arcán. Ahogy nézi sértett arcát újra ledöbben.

- Vagy....te...nem vicceltél az imént? 

- Nem, nem vicceltem. ~Vágja rá Zara sértetten. Masa megkövülve ül és alig hiszi el a hallottakat. Hogy Zara lenne a főtündér...atya ég. 

- Te...~Mutat rá Masa jéghideg hangon. 

- Te vagy a főtündér? ~Hangja megemelkedik és egy sipító magasságot ér el. 

- Ccsss. ~Néz körül ingerülten Zara. A közelükben lévő tündérek kíváncsian kapják rá a tekintetüket. 

- Hihi, éppen csak azt találgatjuk vajon ki lehet a főtündér, ti nem tudjátok esetleg? ~Zara ideges művigyora nagyon kellemetlen hatást kelt. Több tündér szemöldök is a magasba emelkedik. Biztosan azt gondolják, hogy nem egészen normális, de ez nem baj. Zara-nak ezzel nincs gondja, van, hogy ő is néha ezt gondolja magáról. Sebesen visszanéz a még mindig döbbent Masa-ra. Miért lepődött meg rajta ennyire? Ilyen elképzelhetetlen amit mondott?

- Maradj már csendben Masa. ~Suttogja feszülten Zara és nyugtatásképpen vesz egy nagy levegőt amit lassan fúj ki. Ugyan már, hiszen nincs ezzel baj, büszkének kéne lennie rá. Csak nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy minden elemet uralnak. Ez nem rossz dolog. De valójában halálra rémiszti, hogy mindenki hatalmas dolgokat vár tőle. Jelenleg még egy árva vízcseppet sem tud kiemelni a többi közül, hogy vinne véghez nagy tetteket?  

- Miért lepődtél meg rajta ennyire? ~Zara sértődöttsége nyilvánvaló. 

- Ne haragudj...én csak...nem tudom. Sosem találkoztam még főtündérrel ma meg megtudom, hogy valójában már két napja vele élek. Ráadásul mindezt azután, hogy a mágiatan tanárunkról kiderült, hogy főtündér. Merilys is megmondta, hogy összesen hat nyilvántartott főtündér van, és én már kettővel találkoztam. Van aki egész életében egyet sem ismer. Én meg a hatból már kettőt igen. 

- Gondolod, hogy én már beletartozok abba a hatba? 

- Biztosan. A mágia ceremónián ahol megtudtuk a varázserőnket azonnal mindenkit nyílvántartásba vettek.  

- A fenébe Masa....Hallottad mit mondott Nace? Ha kitudódik, hogy én vagyok a főtündér a harcosok szívatni fognak. És Nace meg? Kitudja, lehet ő is másként fog nézni rám. ~Zara aggódását Masa értetlenül fogadja. 

- Főtündér vagy, a világ legerősebb lénye. Kit érdekelnek a harcosok? Amúgy sem nagyon tudnak mit tenni veled, hiszen a tanárok biztosan szoros megfigyelés alatt tartanak majd. A tündér királynőnek végre lesz egy főtündére, nem fogják engedni, hogy téged bántsanak. Az kizárt. ~Masa szavai kicsit megnyugtatják Zara-t. Igaza van. A tündér nép amennyire vágyik a főtündérekre biztosan óvni fogják amíg nincs ereje megvédeni magát. De vajon mikor lesz már elég hatalma ahhoz, hogy saját maga szálljon szembe amazonokkal vagy harcosokkal? 

- Zara, Masa. A beszélgetést hallasszátok későbbre. Nem látom, hogy próbálkoznátok. ~Szól oda nekik a tanár mire mindketten neki látnak a munkának. Zara percről percre feszültebb, ideges, hiszen az utolsó órája a harcosokkal lesz. Aggódik, Masa nehogy kikotyogja a titkát. Csak a harcosok előtt ne. Ez a két óra villám gyorsan elrepül anélkül, hogy Zara bármit is tudna kezdeni a vízzel. Csalódottan viszi vissza a tálat. 

- Masa, Zara, Venus. Ha vége van az óráitoknak várlak titeket az irodámban. ~Mondja a tanárnő majd sebesen elrobog. 

- Atya ég. Mit akar tőlünk? ~Kérdezi aggódva Venus. 

- Nem tudom, de biztosan nem jót. ~Válaszolja nagyot nyelve Masa. Nesa jó kedvűen csatlakozik hozzájuk. Masa bizalmasan bámulja Zara-t. Nem kellenek szavak ahhoz, hogy tudja Masa elakarja mondani a titkukat Nesa-nak. Zara szigorúan megrázza a fejét. 

- Ott van Nace. ~Mutat a túloldalra Nesa. 

- Éppen egy amazonnal harcol. ~Állapítja meg a látottakat. A szünet alatt a lányok Nace és az amazon párbaját nézik ami igen csak kemény. Ami azt illeti nem igazán finomkodnak, olyan ütések érkeznek mind a két oldalról, hogy még nézni is fáj. Nesa egy nagyot nyel majd a többiekhez fordul. 

- Most nekünk komolyan velük kell edzenünk? Én bekapok egy ilyen ütést és kifekszek. ~Pislant aggódva a lányokra. 

- Jó Nesa de az az amazon biztosan nem kezdő. Mi első évesek vagyunk, velünk biztosan nem így bánnak majd....ugye? ~Zara határozottsága bizonytalanságba megy át. Tényleg nem túl bizalom gerjesztő a látvány. Bár Zara tudja, hogy ő tényleg jobban jár ha vele keményen bánnak. Az ő élete a veszélyről fog szólni és megkell tudnia védeni magát. Ő nem finomkodhatja csak úgy el a dolgokat. Hátra tekintve Masa észreveszi, hogy érkezik a művészetek tanár ezért felállnak és oda sétálnak ahol a törpe tanár megáll. 

- Sziasztok. A nevem Ukz Tarrenoak. Én tanítom nektek a művészetet. A mai órán a természetben leszünk. Leülünk a fűbe és olvasni fogok nektek verseket. A versekben utalások lesznek elrejtve nektek pedig az lesz a dolgotok, hogy egy kis papíron megtippeljétek, hogy melyik faj írta a verset illetve, hogy melyik fajnak.. Tündér, boszorkány, manó, kobold, harcos, amazon vagy törp. Aki a legtöbb helyes tippet adja az kap egy ötöst. Gyertek. ~A diákok miután egy kört alkotva leülnek, a tanár mindenkinek ad egy tollat és egy papírt. A versek annyira hosszúak és olyan tartalmasak, hogy mire Zara leír egy választ, már meg is gondolja magát. Azt hitte az elején, hogy ez egy könnyű feladat lesz, de nem az. Az egyik mondatban lévő utalás üti a másikat így teljesen összezavarodik. Az óra végén kiderül, hogy egy jó válasz híján, de nem az övé az érdemjegy. Duzzogva megy be a földszinten lévő öltözőbe. A lányokkal megkeresik a tündérek részére kialakított részt majd mindenki beáll a saját szekrénye elé. Zara szépen összehajtva belepakolja a ruháit amiket hozott, illetve két törölközőt és egy vízzel telt kulacsot is. Így nem kell majd mindig táskát hoznia magával hiszen itt lesz minden amire szüksége van. Átöltözik és felveszi egyik kedvenc edzős ruháját amiben lehet, hogy egy kicsit melege lesz, de nem baj mert imádja. Már csak a ruhák elasztikus anyagát is nagyon szereti. Nem csoda, hogy a legtöbb ruhája feszülős, bár igazából mindenkinek, hiszen ez a divat, kivéve Masa-t. Ő szinte mindig bő felsőket hord. Zara idegesen kifújja a levegőt és a többiek után lépkedve kimegy az udvarra.

- Nem fáztok? ~Kérdezi gúnyosan Orla, Zara-ra és Masa-ra nézve. Zara először nem érti de aztán végig pillant a többieken. Rajtuk kettejükön kívül mindenkin rövid nadrág van. 

- Vicces vagy Orla. ~Válaszolja gúnyosan szemeit forgatva. 

- Veled ellentétben mi legalább vettünk fel nadrágot. ~Néz Orla már szinte bugyi rövidségű nadrágjára. Len professzor int nekik így a diák sereg oda sétál. Körbenézve a többieken észreveszi, hogy nem csak őt feszélyezi ez a helyzet. Egyedül Orla tűnik nyugodtnak aki úgy vonul, mintha kifutón lépdelne. A tó jobb oldalán a harcosok területén egy hosszú sorban magas, sok árnyékot adó fák díszelegnek. A tanár és a körülötte lévő diákok köztük Nace is, az első fa árnyékában várják a tündéreket. Szentséges ég. Zara fél, izgul és majd kiugrik a szíve. Legszívesebben a szobájába menne és ki sem jönne onnan. Mindegy. Csak Masa tudja a titkát, ő meg biztosan nem fogja elárulni egyetlen harcosnak sem. Odaérve Len professzor elmosolyodik majd megszólal. 

- Üdv ismét tündérek. Engem már ismertek de had mutassam be nektek még három másik társamat. Ignus tanár úr, Dhobus tanár úr és Kernas tanár úr. ~Mutat végig a mellette álló férfiakon.

- Megkérünk titeket, hogy első sorban a harcosok felénk irányuló megszólításait, becézéseit ne tanuljátok el. Köszönjük. ~Néz vidám tekintettel a fánál álló harcosokra akik a mondat hatására vigyorogva intenek a tanárúrnak.  

- Nos, mint azzal tisztában vagytok és láthatjátok a párbajtan óráitok a harcosokkal lesznek. Eleinte ők fognak titeket tanítani a mindenféle segédeszköz nélküli harcra, ahol csak a saját testeteket használhatjátok. Aztán a későbbiekben majd képbe jön a kard, a dárda és az íj használata. De ezeken kívűl is van még számos harci eszköz amellyet használni lehet. Az első évben a párbajtanon tilos mágiát használni. A második évtől azonban ezt is befogjuk vezetni az órákon. Hiszen nektek tündéreknek a varázserőtök a legnagyobb fegyveretek...Látom a kétségbeesett arcokat, nyugalom. Itt mindenki tudja, hogy elsősök vagytok és ehhez mérten fognak bánni veletek. Fontos, hogy kitartóak legyetek és szorgalmasan tanuljatok, egymással is minél többet gyakoroljatok. Ha valaki megtanul ügyesen harcolni, plusz még a mágiáját is tudja majd megfelelő módon használni, bármelyik fajra nézve veszélyes lehet. Azt viszont tudnotok kell, hogy a párbajtan az életre készít fel. Ez nem egy habos babos csillámos kis bohóckodás. Kemény dolog, az életetek vagy akár mások élete is múlhat azon, hogy mennyire vagytok képzettek. Ti akik ebbe az iskolába jelentkeztetek, mindannyian magasabb pozíciókban fogtok dolgozni, szükségetek van harc tudásra, mert a minisztériumban, közös városokban de még a tündér képviseletekben is bármikor szükség lehet rá. Összeszedtünk néhány harcost, mindannyian menjetek el egy fiúval és kezdjetek neki a gyakorlásnak. ~Pislant hátra a fiúkhoz. 

- Nace te mit keresel még itt? Menj gyakorolni a többiekhez. ~Mutat a már kemény csatát vívó harcosok felé. Nace egy pillanatra rájuk néz de aztán megrázza a fejét. 

- Ne már. Én is tanítani akarom az elsősöket. Maradni akarok. ~Fonja össze a kezeit maga előtt, miközben lopva Zara-ra pillant.

- Nem, nem. ~Kezdi Len professzor de aztán gyorsan abba hagyja a mondatot és pár pillanat erejéig elgondolkodik. 

- Tudod mit, jól van. Úgy is van itt egy főtündér, ez úgy illő, hogyha egy képzett harcos vezeti be őt a párbaj világába. ~Zara arcából kiszökik minden vér és még a szíve is megáll a dobogásban. Mindenki meglepődik a tanár szavaitól.

- Micsoda? A főtündér itt van közöttünk? ~Kezdenek el pusmogni a tündérek, míg a harcosok kicsattanó kíváncsisággal figyelik a tündér lányokból és fiúkból álló közeget. 

- Persze, hogy itt van közöttünk, hiszen ő is első éves. ~Válaszolja Zara mögött egy női hang. A tündérek egymást nézik, próbálják kideríteni ki lehet a különös tündér. Szentisten. Ki fog derülni. Mindenki megfogja tudni. Meglepő módon Zara-t rettegés helyett büszkeség önti el amikor Len professzor ránéz. Tudja. A tanár úr tudja, hogy ő az. A professzor egy ideig türelmesen néz rá de aztán a tekintete sürgetőbbé válik. 

- Zara. ~Ejti ki nevét a száján. Kivétel nélkül minden szem rászegeződik. Zara kényelmetlenül pislant körbe maga körül. Megszeppenve húzza össze magát a tekintetek súlya alatt. Pillanatnyi büszkesége azonnal szertefoszlik.

- Zara. ~Ismétli meg a tanár. Zara kínjában kezét az arcához emeli és a fejét lehajtva megdörzsöli egyik szemöldökét. Most mit csináljon? Hiszen semmit nem tud tenni. 

- Menj Nace-hez. Majd ő tanít téged. ~Mondja kedves hangon a tanár úr. Zara aggódva de nagy izgalommal néz Nace arcára. Tekintete találkozik a fiú pajkosan csillogó szemeivel és elégedett vigyorával. Ettől megnyugszik. Nace eddig is hasonlóan nézett rá, úgyhogy nagy baj nem lehet. Lassan de tettetett magabiztossággal indul el. Kiérve a tündérek gyűrűjéből megkönnyebbülten fújja ki a levegőt. Eddig nem is tűnt fel neki milyen fullasztó volt ott állni az irigy és döbbent tekintetek kellős közepén. Nace elé érve kedvesen rámosolyog majd hátrapillant. Orla arcára egyenesen ráfagyott az utálattal keveredett döbbenet. Ahogy Nesa-ra néz rossz érzés fogja el. Talán hiba volt, hogy neki nem beszélt erről. Lehet, hogy ezért Nesa megharagszik rá. Pedig őt kifejezetten kedveli. 

- Gyerünk tündérek. Nyomás. ~Mondja a tanár és kezével a harcosok felé legyint. 

- Gyere. ~Nace hangja cseng Zara fülében. Csendesen követi a harcos fiút aki a már gyakorló harcos sor végéhez vezeti, és kicsit távolabb beállnak a sorba.  

- Szóval te vagy a titokzatos főtündér. ~Fordul felé csintalan vigyorral Nace. 

- Igen....bár nem tűnsz túl meglepettnek. ~Zara szórakozottan kissé oldalra billenti a fejét. Most, hogy hallótávolságon belül csak ketten vannak, Zara teljesen megnyugszik. Mennyivel felszabadultabb most, hogy tiszta lapokkal játszhat.

- Sejtettem. 

- Mi? Mióta? ~Lepődik meg Zara. Semmi jelét nem adta annak, hogy ő lenne a főtündér, Nace biztosan csak azért mondja, mert nem akarja beismerni, hogy fogalma sem volt.   

- Tegnap óta. Amikor megkérdeztem, hogy milyen tündér vagy nem árultad el, pedig ez egyáltalán nem egy olyan dolog amit a tündérek titkolni szoktak. Tudtam, hogy ez két dolog miatt lehet. Vagy azért mert csak egy elemet birtokolsz és ezt szégyelled, félsz attól, hogy majd gyengének tartalak, vagy pedig azért, mert te vagy a főtündér...és akkor pedig azért félsz, hogy mi vár rád. 

- Hmm. Okos. ~Néz rá játékos elismeréssel Zara. 

- A ping pongozásnál pedig szinte biztossá vált, hogy a két gondolatom közül inkább a második az igaz. Amikor csaltál a labdával. Az levegő mágia volt, az előcsarnokban pedig földmágiát használtál. Így tudtam, hogy biztosan nem egy elemet birtokolsz csak. ~Mutogat a fejére Nace jelezve, hogy ott bizony rengeteg ész van. Zara jókedvűen kuncog. Szeret Nace közelében lenni. Kedveli őt. A rövid ismerettség ellenére talán túlságosan is.  

- Most már csak az a kérdés, hogy mihez kezdjek veled? ~Nyalja meg alsó ajkát buja módon.  

- Ezt, hogy érted? ~Kérdezi Zara tettetett nyugodsággal bár elég nagyokat ver a szíve. 

- Hát, a főtündéreket azért rendre kell inteni. ~Tesz egy lassú lépést felé Nace. Zara levegővétele észrevétlenül gyorsul fel. 

- Nem vagyok rendetlen. ~Rázza a fejét mire Nace kuncogva lép még egyet.

- Nem is úgy értettem. ~Mondja ahogy megérkezik Zara elé. A tündér lány látja Nace szemeiben a szórakozottságot így megenged egy kedves mosolyt magának.

- Nyugi. ~Fogja meg Zara kezeit mire a tündér lány egy nagyot nyel. Milyen forró az érintése. Mintha tűzbe dugta volna a kezét, szinte égeti. Az ajkai egyből kiszáradnak és a szíve hevesebben ver. Nace-nek is különösen kellemes érzés megérintenie Zara-t. Neki a legtöbb nőt jó érzés megérinteni, de valamiért Zara-t különösen. Sokkal tüzesebb és vibrálóbb. Olyan, mintha csak úgy pattognának közöttük a szikrák. 

- Nem foglak bántani. ~Suttogja Nace. Legnagyobb döbbenetére több nem telik tőle. Sok szép, ízléses és vonzó nőt látott már. Sok nőre nézett már szenvedéllyel és vággyal, de ez annyira más. Sokkal tisztább, élesebb és erősebb. Annyira furcsa és ambivalens érzései vannak a lány iránt. Ezt a mélyről jövő érzelmi hullámot pedig nem tudja hova tenni. Olyan mintha már ismerné, de közben nagyon kíváncsi is rá, mintha semmit se tudna róla...mellesleg olyan mintha Zara egy kötelező eleme lenne az életének, de most jött el az ideje annak, hogy találkozzanak. Annyira különös ez a lány, Nace vonzódása felé pedig még különösebb. Na nem azért, mert Zara csúnya vagy ne lenne egy érdekes személyiség, de Nace nem szokott ennyire érdeklődni senki iránt. Másrészt pedig szívesen elszórakozik és tölti az idejét tündérekkel egy puha ágyon vagy akár egy kényelmetlen fánál is, de azért kötelességtudó. Tisztában van vele, hogy ő mivel Bladevale nem szerethet bele akárkibe. Bár ha beleszeretne sem számítana, neki egy jó családból származó amazonnal kell gyermeket nemzenie és családot alapítania. Hatalmas szükség van rá, hiszen az apja, a nagyapja nem teljesen teljesítették a klasszikus harcos amazon családmodellt. Az utóbbi néhány Bladevale leszármazott elég sokat tett azért, hogy az addig nagy tiszteletnek örvendett nevet vicc tárgyává tegyék. Nace apja egész életében azon fáradozott, hogy ezt nagyjából helyrehozza. Nace megköszörülve a torkát elhúzódik Zara-tól. 

- Amúgy keveredtél már bármikor is verekedésbe? 

- Persze. Egyszer kislányként nálunk játszott az egyik szomszédfiú és a kedvenc pegazus plüssömet akit Zanitának hívtak, ledobta a földre amitől Zanita súlyos sérüléseket szenvedett. Így mérgemben neki estem. ~Meséli el Zara egyik kedvenc gyerekkori történetét ártatlan szemeket meresztve Nace-re. 

- Okééééé. ~Nyújtja el a szót Nace játékosan, de szörnyűlködve. 

- Azért ilyen komoly sztorira nem voltam felkészülve. ~Rázza a fejét ezzel Zara-ból egy jó ízű nevetést kiváltva. 

- És végül mi lett a pegazus sorsa?

- Elvittem kórházba ami annyit takar, hogy levittem apukám műhelyébe és közösen elláttuk, bekötöztük a sebeit és meggyógyítottuk. ~Vigyorog Zara elégedetten. Tudja, hogy ez nagyon gyerekes és nagyon furcsán is hangzik, de nem bánja mert éppen ezek miatt volt szép gyerekkora. Mert engedték, hogy gyerek legyen és társak voltak benne a szülei. 

- Szent ég. ~Motyogja Nace a homlokát dörzsölgetve. Vigyorogva néz Zara pasztell szemeibe és megrázza a fejét. Kifejezetten aranyosnak találja ezt a történetet. Elképzeli Zara-t kislányként ahogy az apukájával a plüsst kötözgetik. Kétségkívűl aranyos kép. 

- Hát itt azért komolyabb dolgok fognak történni. ~Bólogat Nace. 

- Valahogy sejtettem. ~Sóhajtja mosolyogva Zara. 

-Na jól van, kezdjünk neki... Harc közben fejben kell a legerősebbnek lenni.  Nagyon fontos, hogy fel kell tudni ismerni az ellenséget, az erejét, az erősségét és a gyengeségét. Mindenkinek van gyenge pontja, hogyha erősebb nálad az ellenfeled a legnagyobb esélyed a győzelemre ennek a megtalálásával van. Azt is nagyon fontos tudni, hogy harc közben nem az erő az ami legjobban számít, hanem a jó felismerő képesség és az előrelátás, ezek mellett pedig a megfelelő technika sem elhanyagolható. Lehet akármilyen erős az ellenfeled ha buta, mint a föld vagy pocsék a technikája. Az emberi testnek vannak érzékeny pontjai amit nagyon fontos, hogy ismerjünk. A szemek, halánték, nyak, állszegletek, állcsúcs, tarkó, vese, gerinc, ágyék, gyomorszáj, bordák. Ezek sérülékenyebbek a test többi részénél. Támadásuk erős fájdalmat, sokkot, ájulást, részleges vagy teljes mozgásképtelenséget, akár életveszélyes állapotot, vagy halált is okozhat. ~Beszéd közben mélyen Zara szemeibe néz majd közel lép hozzá. 

- A comb ütése kellemetlen de kibírható, nagy eséllyel tovább tudunk küzdeni, azonban egy ugyanilyen erejű ütés az állszegletre végzetes is lehet. Ha ezeket a pontokat támadod egy nálad sokkal erősebb ellenfelet is képes vagy akár mozgásképtelenné tenni. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy a helyes helyzetfelismerés szintén nagyon fontos. Ilyen támadásokat csak olyan személyekre mérjünk akik fenyegetik a testi épségünket vagy az életünket. Ezt csak azért mondom, mert muszáj, hogy elmondjam. ~Vigyorog majd folytatja.

- Na de térjünk rá néhány alapvető kőbevésett szabályra. Soha semmilyen körülmények között nem szabad hátat fordítani az ellenfélnek amikor támadó távolságon belül van. Tilos, mert biztos lehetsz benne, hogy az ellenfél ezt azonnal kihasználja. A másik pedig az alapállás. Olyan alapállást kell felvennünk amellyel védjük az érzékeny pontjainkat. A védekezés legalább ugyanannyira fontos, mint a támadás, ha nem fontosabb.  ~Egészen közel lép Zara-hoz, ezzel egy bensőségesebb légkört létrehozva. 

- A fejtetőre mért ütés traumát okozhat, eszméletvesztést vagy akár halált. ~Nace egyik kezét felemeli és lassan Zara hosszú hajkoronájának tetejére teszi. Zara-n egy kellemesen bizsergető borzongás fut át.

- A homlok eltalálása agyrázkódást válthat ki, agyvérzést vagy halált. ~Simítja le mutatóujját a tündér lány homlokára majd onnan tovább a halántékra.

- Itt ugyanaz a helyzet. ~Zara megborzong az érintésre amit Nace egy kedves mosollyal nyugtáz. 

- A szembe kis döfés látás zavart okozhat, erősebb döfés átmeneti vagy végleges sérülést, vakságot. Halált okoz ha az ujjak behatolnak a szemek mögé az agy irányába...~Nace gyönyörű tekintete szinte megigézi Zara-t.

- A fül ütése berepesztheti a dobhártyát vagy agyrázkódást okozhat. ~Gyengéden meghúzgálja a tündér lány fülcimpáját ezzel egy kedves mosolyt kicsalva belőle. Ujjait végig vezeti a gyönyörű tündér arc minden szegletén, egyre csak növelve ezzel saját izgalmát. 

- A nyak oldalára mért ütés eszméletvesztést okoz. ~Nace halkan beszél, szinte már suttog, a levegővétele szapora. Saját mutatóujját nézi amivel felfedezi a kívánatos szép ívekkel rendelkező puha, selymes arcot. Néhány pillanattal később érintése már Zara nyakát csiklandozza amire a tündér lány kissé összehúzza magát majd a kellemes érzéstől mosolyogva felnéz Nace szemeibe. Észreveszi, hogy Nace tekintete és a kisugárzása is megváltozik az első érintésekhez képest. Már sokkal vágyódóbb és érzékibb, nem pedig játékos, mint az elején. Zara tudja, hogy ez mit jelent. Ő is érzi, hogy többet szeretne, persze ez is nagyon jó ami most történik, de ebből jóval többet is elbírna viselni. Vágyik rá de azért fél is tőle. A harcosok nem éppen a finomságukról híresek. De most Nace annyira gyengéd vele.    

- A bicepsz. ~Simítja tenyerét az adott területre és egy nagyot nyel, hogy kissé összekapja magát. Túlságosan is elkalandozott Zara arcánál és nyakánál. Pedig a szájára még rá sem mert nézni mert akkor biztosan nem tudna uralkodni magán. 

- Erős fájdalommal jár és akár mozgásképtelenné is tehető a kar. A bicepsz nagyon jó célpont, hogyha az ellenfeled valamilyen fegyvert tart a kezében...A gyomorszáj támadása fájdalmas és időleges légzési nehézséget okozhat. Eszméletvesztés is előfordulhat illetve károsodhatnak a belső szervek. ~Suttogja miközben Zara arcát pásztázza. A keze már elvesztette a fonalat és a lány derekán pihen. Komoly belső harcot vív magával, tudja, hogy nem szabad kísértésbe esnie és a gyönyörűen telt ajkakra nézni, de az ilyen csatákat sosem szokta megnyerni. 

- A sípcsont ütése erős fájdalommal jár. ~Alig észrevehetően közelebb hajol. Annyira vágyik arra a csókra. Már az erdőben is nagyon vágyott rá. 

- Ti mit csináltok? ~Zara villámszerűen ugrik el Nace-től és hevesen verdeső szívvel néz a tanárúrra. Nace arca fájdalmas és feszült grimaszba fordul. Már megint megzavarták. Nagy sóhajjal Len professzor felé fordul aki szigorúan bámulja őket. 

- Csak megmutattam egy-két támadási pontot a testen. ~Sziszegi Nace kicsit sem kedvesen. Zara nagy szemekkel néz a hangsúly miatt. Na ezért a tiszteletlen mondatért biztosan leszidja őket. 

- Azt meglehet tenni távolabbról is. ~Közli a tanár majd hátat fordít és elmegy. Zara meglepődve néz utána. Azt hitte minimum megszidja Nace-t a tiszteletlenségért.  

- Hihetetlen, hogy mindig a legrosszabbkor zavarnak meg. ~Morogja Nace halkan, azt gondolva, hogy Zara nem hallja amit mond, de a tündér lány pontosan ért minden szót. 

- Folytassuk. ~Motyogja feszülten és tovább magyaráz. Zara nem igazán figyel rá, hiszen ő is akár csak Nace ki lett ugratva abból a csodás és bensőséges pillanatból. Zara nem igazán érti magát. Nem érti miért kívánja annyira azt a csókot, ráadásul egy olyan embertől akit még nem is ismer. Nem mellesleg két napja találkoztak először. Nem kéne így éreznie....Bár az is igaz, hogy valójában gőze sincs, hogy kéne éreznie, hiszen még sosem volt hasonló helyzetben. Soha nem tetszett neki senki és nem is volt szerelmes senkibe. De még csak szexuálisan sem vonzódott egy fiúhoz sem. Nem volt olyan aki megfogta volna. Nace viszont egy nagyon feltűnő fiú. Erős és nagyon jóképű, nem csoda, hogy Orla is szemet vetett rá. Van egy nagyon vonzó kisugárzása. Az is lehet, hogy teljesen normális amit érez. Lehet, hogy ez így működik. Be kell vallani, hogy Zara valóban nem sokat tud az életről. A szülei mindentől kímélték és óvták, ő meg nem kérdezősködött. Szegény szülei sem arra készültek, hogy Zara bármikor is elhagyja majd tündér földét, nekik is ugyanakkora meglepetés volt, hogy Zara főtündér, mint neki. Napokig vigasztalta az anyukáját, aki nagyon megrémült mikor rájött, hogy ez mit is jelent.

- Figyelsz te rám? ~Nace meglengeti a kezét Zara arca előtt, ezzel kizökkentve őt a gondolataiból. 

- Persze, figyelek, hogyne. ~Mosolyodik el zavartan. 

- Mit mondtam? ~Húzza fel kétkedve szemöldökeit Nace. 

- Hát...ömm....azt így nem tudom visszamondani. ~Dünnyögi halkan Zara majd inkább megadóan sóhajt egyet. 

- Jól van. Nem figyeltem. ~Ismeri be bár ez elég nehezére esik. A harcos fiú elmosolyodik majd elismétli az utolsó pár mondatot. Mivel látja, hogy Zara ismét nem figyel inkább a hozzájuk legközelebb lévő két harcos fiúhoz vezeti, majd a tőlük látott mozdulatokat magyarázza. Az óra végén elköszönnek egymástól majd Zara a lányokkal karöltve megebédel. Jóllakottan mennek fel a hálókörletbe. Míg a többiek lepihennek egy picit addig Nesa Zara-val tart. Mind a ketten ledőlnek az ágyra majd a könyökükön megtámasztva magukat egymásra néznek. 

- Látnod kellett volna Orla-t. Majd megette a méreg mikor rájött, hogy te vagy a főtündér. Apropó, igazán elmondhattad volna. ~Sandít rá Nesa de nem tűnik mérgesnek. 

- Ne haragudj. Nem jött szóba, én pedig nem akartam reklámozni. ~Vallja be őszintén. Igazán kedveli Nesa-t, szeretné ha jó barátok lennének. 

- Nem haragszom. Bár én a te helyedben biztos világgá kürtöltem volna, hogy milyen menő vagyok. 

- Hát nem tudom Nesa. Nagyon sokat várnak tőlem.  

- Zara. ~Ront be az ajtón Masa. 

- Mi történt? ~Ül fel Zara ijedten. 

- Itt van Venus. Elfelejtettünk a tanárnőhöz menni. ~Pánikol Masa.

- Uh tényleg. De azt mondta, hogy az órák végén menjünk. Nem rég fejeződött be az utolsó óra, szerintem nem vagyunk késésben. ~Áll fel Zara. 

- Nem tudom, de siessünk. ~Ragadja karon Masa majd szinte futva kihúzza a szobából. 

- Masa. Nyugodj meg. Azt sem tudjuk hova kell menni. 

- Az igaz. Mindegy majd kérünk segítséget. ~Masa vezetésével pillanatok alatt leérnek a földszintre. Zara és Venus alig tudják követni őt. Masa kérdezősködése a negyedik emeletre viszi őket. 

- Na és most? Merre tovább? ~Érdeklődik Venus.

- Nem tudom. Azt mondták ezen az emeleten van. Szerintem váljunk szét. ~Javasolja Masa. A liftből kilépve elindul balra a másik két lány pedig jobbra követik a folyosót. Egy idő után az út jobbra ágazik.

- Komolyan mondom ez az iskola rosszabb, mint egy labirintus. ~Morogja Venus. 

- Én megyek tovább egyenesen. ~Amint kimondja már megy is, így Zara-nak nincs más választása, mint menni a másik irányba. Az ajtókon lévő feliratokat nézi ahogy halad előre. Már több tanár nevét is megtalálta de a keresett személyét még nem. Hirtelen egy kéz kulcsolódik a csuklója köré. Mire ijedtében felsikítana a kéz már be is rántja egy kis zugba. Szíve egy nagy dobbanással a torkába ugrik. Háta egy kemény felülethez csapódik a szájára pedig egy tenyér telepedik. Egyenesen a támadója világos szemeibe néz. Nace.

- Csss. ~Suttogja a harcos fiú és a válla fölött hátra néz. Zara is oda pislant, a fiú mögött lévő ajtón a 'Társalgó' felirat ékeskedik. Nace visszanéz Zara-ra és halványan mosolyogva elveszi a kezét amit eddig a tündér lány szájára szorított, miközben még mindig szorosan a falnál tartja. 

- Te mit keresel itt? ~Suttogja Zara még mindig ijedten. Nem volt ideje megnyugodni. Nace szemei pajkosan csillognak ahogy a rémült tündér arcot figyeli. Kétségkívűl Zara nagyon gyönyörű. Nem véletlen, hogy már több harcos fiú is kiszemelte magának, amiről szegény lány még nem is tud. 

- Itt van az apám. Éppen bent beszélgetnek Len-nel. Őt várom. 

- Itt van az apád? ~Lepődik meg Zara és kicsit izgatott is lesz.

- Igen. Mint mondtam elég magas pozícióban dolgozik. Most éppen a harcos képviselet egyik ügyében kell beszélnie Len-nel.

- És miért kellett így rám ijesztened? ~Kéri számon Zara még mindig hevesen lüktető szívvel. 

- Megláttalak és egy hirtelen gondolattól vezérelve berántottalak. Szerintem vicces volt. ~Vigyorodik el kuncogva. 

- Akár köszönhettél is volna. 

- Igen valóban, de az nem lett volna ennyire mulatságos. ~Billenti meg enyhén oldalra a fejét.    

- Te mit keresel itt?

- Merlys tanárnő irodáját keressük, mert beszélni szeretne velünk. 

- Rajtad kívűl nem látok itt mást. ~Kukucskál ki a folyosóra. 

- Mert szétváltunk, mivel nem tudjuk, hogy merre kell menni. Te tudod esetleg melyik lehet az irodája? ~Zara nagy kérdő szemekkel néz a harcos fiú világos íriszeibe. 

- Tudom. ~Jelenti ki határozottan. Zara türelmesen vár továbbra is a szép szemeket bámulva. Vár és vár. De Nace síri csendben áll mozdulatlanul kémlelve a tündért. Zara tekintete sürgetőbbé válik de ez sem hozza meg a kívánt hatást.

- Elárulnád? ~Kérdezi türelmetlenül felhúzva egyik szemöldökét. A harcos fiú csak elmosolyodik. Nagyon élvezi a helyzetet. 

- Mit adsz cserébe? ~Nace pimasz mosolya láttán Zara felháborodik. Persze nem komolyan, csak a már közelében megszokott játékossággal.

- Adnom kell cserébe valamit? Dehát ez csak egy egyszerű információ. ~Löki el magát a faltól ezzel együtt Nace-t is saját magától. A harcos fiú a hirtelen lendülettől egy lépést hátrál. 

- Minden információnak ára van. Semmit nem adnak ingyen. ~Rázza a mutatóujját. Zara vigyorogva néz ki oldalra. Jöhetne már Masa vagy Venus. 

- Jól van, mit kérsz cserébe? ~Nace egy győztes vigyorral lép közelebb, így Zara ismét a falnak döntve találja magát. A szenvedély apró sugallata egyszerre fut végig mindkettejük testén. Nace egyik kezét lassan Zara derekára csúsztatja. A tündér lány tüdejébe beszorul a levegő és a szíve is össze vissza ver. Elönti az ismerős forróság ami Nace közelségében szinte mindig megtörténik. Hallják egymás lélegzetvételét. Nace annyira közel lép amennyire az csak lehetséges. Mivel jóval magasabb Zara-nal így lehajtja a fejét és az orrával megérinti Zara fülcimpáját. A tündér lányon azonnal végig fut a kellemes vággyal telt borzongás. Szakadozva fújja ki a levegőt. Nace keze a derekáról lassan a hasára kúszik onnan pedig a formás mellek között egészen a nyakáig vezeti a kezét. Zara tehetetlenül sóhajt, ellenkezni kellene, de nem tud. Tenyerét végig simítja Zara állvonalán majd a keze megállapodik az arcán. Gyengéden feljebb billenti a tündér lány arcát így könnyű utat engedve saját magának. Mélyen egymás szemeibe néznek. Annyira vágynak erre a csókra, az érintésekre és még sokkal többre is. Nace nehezen türtőzteti magát. Legszívesebben berántaná valamelyik irodába és ott azonnal a magáévá tenné. Tekintetét a csábító, gyönyörű rózsaszín színben pompázó ajkakra vezeti. A keze ismét akcióba lendül és lejjebb vezetve minden ujja lecsúszik Zara ajkán. Ez az eddigieknél is sokkal jobban feltüzeli Nace-t és vészesen közel kerül ahhoz, hogy minden önuralma elpárologjon mintha soha nem is létezett volna. Nace szakadozottan szívja be tüdejébe az oxigént, hogy kicsit lenyugodjon de ez semmit sem segít. Kezét megtámasztja Zara arcán és a nagy ujjával kínzó lassúsággal indul el Zara alsó ajkán. Szinte pislogás nélkül bámulja ahogy érintésére a két ajak elválik egymástól. Ahogy ujján megérzi a nedvességet azonnal ezeregy dolog jut eszébe hol is lehetne ezt használni. Egy mély levegőt vesz, már nem bír tisztán gondolkodni. Csak az jár a fejében, hogy miket tenne a tündér lánnyal. Mikor az ujja végig ér sürgetően néz Zara szemeibe és a kezét felvezetve a pasztell tincsek közé férkőzik majd türelmetlenül megszorítja és kicsit fel is rántja Zara fejét. Még feljebb, hogy a lehető legkönnyebb legyen hozzáférkőzni azokhoz az ellenállhatatlan ajkakhoz. Zara már rég elvesztette minden ellenkező képességét. Egyszerűen csak hagyja, hogy a harcos fiú azt tegyen vele amit csak akar. Nace arca szenvedélytől lobogva közeledik Zara-éhoz és mikor már csak pár centi választja el őket egymástól, Zara vesz egy nagy levegőt, felkészülve arra ami következik. Egy forró, szenvedélyes, isteni csókra.

- Zara, Masa. Megtaláltam. ~Venus hangja, mint egy apró de annál élesebb tű pukkasztja ki azt az álomszerű buborékot amiben Nace és Zara éppen fürdőznek. Nace arca megáll és nem közeledik tovább. Kell pár másodperc míg mind a kettejük gondolatai visszatérnek. Zara megrezzen ahogy realizálja mi is történt. Venus hívja, megtalálta Merlys tanárnő irodáját. Mennie kéne. Nace keze dühében erősebben szorítja Zara haját és egy hangyányit eltávolodva tőle idegesen beharapja alsó ajkát. Szorosan tartja fogai között ahogy nagy de annál mérgesebb levegőket véve még jobban elhúzódik. Zara pasztell szemeibe néz és bár tudja, hogy a tündér lány nem tehet róla, hogy ez a csók is megsemmisült, most rá is haragszik. Az egész világra dühös. Zara Nace szorításából és nézéséből érzi a haragot. Ha akarná sem tudná titkolni, hogy majd felrobban. 

- Már harmadjára szakítanak félbe minket. ~Olyan halkan és veszélyesen mondja, hogy Zara-t kirázza a hideg. Jesszus, de ijesztő Nace ebben a pillanatban. Nehezen bár de elengedi Zara haját és lassan kihúzza a kezét majd a teste mellé engedi. Kielégítettlenül, bosszúsan és türelmetlenül néz a tündér lányra. Magában ezerszer elátkozza azt aki ismét megzavarta őket. Zara egy nagyot nyel majd ellép a faltól és kilép a folyosóra. Visszanéz Nace-re és a tekintetével üzeni neki, hogy ő is akarta és sajnálja, hogy ez is meghiúsult. Nace tekintete nagyon fenyegető és kiszámíthatatlan, Zara kicsit meg is ijed tőle. Olyan mintha bármelyik pillanatban leakarná támadni. Addig amíg nem történik valami váratlan és meglepő Zara gyorsan elsiet Nace közeléből. 

- Zara! Masa! ~Kiállt ismét Venus. Zara nagy mély levegőket véve próbálja lenyugtatni magát. A folyosó elágazásban összefut Masa-val. 

- Hát veled mi történt?

- Hogy érted? ~Kérdezi rémülten Zara.

- Tiszta piros az arcod. 

- Ja...öm...semmi. Menjünk. ~Fordul el gyorsan Masa-tól. Követik Venus hangját majd mellé érve, Masa bekopog. 

- Gyertek. ~Hallatszik a tanárnő hangja. Izgulva lépnek be a terembe. Vajon mit akarhat tőlük a mágiatan tanár? Belépve az irodába egy gyönyörűen és ízlésesen berendezett helyiségbe mennek. A falak világosak néhol csillognak és rengeteg kép található rajtuk. Nagy vitrinek és szekrények vannak, meg egy nagy szép lila kanapé. Atya világ mennyi minden van itt. De a legmeglepőbb az a tanárnő mellett lebegő halvány lila színű kis felhő. A lányok csodálkozva bámulják, sosem láttak még ilyet. A tanárnő feltekintve az asztala mögül észreveszi, hogy a lányok mit néznek annyira. Becsukja maga előtt a könyvet amit éppen tanulmányoz és a legfelső fiókba süllyeszti. 

- Üljetek le. ~Int az asztal előtt lévő három székre. A lányok csendesen helyet foglalnak és kíváncsian bár feszülten figyelik a tanárnőt. Zara nem igazán tud napi rendre térni. Ideje sem volt rendezni magában a Nace-szel történteket, mert már itt ül Merlys tanárnő előtt, aki kitudja mit akar tőlük. A tanárnő figyeli mind a három diákot akiknek a tekintete sűrűn a lila felhőre kúszik. Elmosolyodik és a kezével felé int. 

- Ő itt Irnis. Egy tudattal rendelkező felhő elementál. Ő van a segítségemre sok esetben. Hasonló, ahhoz a mágikus intelligenciához ami minden diák szobájában megtalálható. Annyi a különbség, hogy a tudásuk nagyobb és mivel fizikai formában is léteznek így nincsenek helyiséghez kötve. Minden tanárnak van aki igényelte. ~Mosolyog a lányokra kedvesen majd előre hajol és az asztalra könyököl. 

- Nos, a téma amiért hívattalak titeket az a jövőtök. ~Drámai csönd telepszik a szobára. 

- Mint tudjátok a tündér nép évről évre nehezebb helyzetbe kerül. Ezt nem feltétlen reklámozzák drámai módon, de kezd drasztikus lenni a helyzet. Míg az amazonok száma gyors tempóban nő, addig a tündéreké erősen csökken. Olyan szinten, hogy a tündér képviselet már össze is ült egy krízis tanácsra. Mivel nagyon sok hiány szakma van és a minisztériumban is óriási a tündér hiány, így kénytelenek lejjebb venni az eddigi igényeket. Az új rendelet szerint már a három elemmel rendelkező tündérek is lehetnek expedíció hősők. A négy és az öt elemmel rendelkezőket pedig kötelezően erre képzik ki....Én tudom, hogy ez nagyon nem fair veletek szemben. Mivel évszázadokig dolgoztam expedíció hősként pontosan tudom, hogy ez egy olyan munka amit nem mindenki tud elvégezni. Csak nagyon kevesen alkalmasak egy ekkora lelki teher viselésére. Éppen ezért folyamatos kapcsolatban állok a tündér képviselettel. Már van meghallgatási időpontom a tündér királynőhöz. Megpróbálom megértetni velük, hogy ez így nagyon nem jó. Sok más olyan hiány szakma van amiben nagyon jól jönne a 4 elemmel rendelkezők tudása és kár lenne őket feláldozni az expedíciók során. De tudnotok kell, hogy nagyon kis esély van rá, hogy a szavaim értő fülekre találnak. A béke nevében a harcosok nagyon erősködnek, hogy tündérek is tartsanak velük az expedíciókon ezzel nagy terhet rakva a vezetőségre. Éppen ez miatt, komoly felkészülésben kell részt vennetek. Külön órákat fogtok kapni mágiából is és harcból is. Tudom, hogy ez így nagyon ijesztően hangzik. Mi itt az iskolában megpróbálunk minél tovább megvédeni titeket. De a minisztérium már most is leakar csapni rátok. A harcos képviselet lázban ég, hogy van egy ifjú főtündérünk. Jelenleg is tárgyalások vannak az ügyedben. Most éppen az iskolában tartózkodik Braid Bladevale a harcos képviselettől. Lennard Jogiával beszél a harcos diákokról. A tehetséges és ügyes diákok már mennek biztonságosabbnak ítélt expedíciókra képzett harcosokkal. Braid Bladevale ezután velem is beszélni szeretne és szinte biztos vagyok benne, hogy téged akar Zara. ~A tündér lány egy hatalmasat nyel. Nace mondta, hogy az apja itt van és éppen Len professzorral beszél. Biztosan ő az. Braid Bladevale. 

- Addig nem foglak engedni amíg nem látom azt rajtad, hogy készen állsz. De biztos vagyok benne, hogy ezt Braid Bladevale sem fogja annyiban hagyni. A harcosok akarnak téged.

- De miért? Miért vágynak annyira egy tündérre mikor mindig el vannak ájulva maguktól meg az amazonoktól, hogy ők a legerősebbek? ~Na igen, Masa kérdése jogos. Mindig saját magukat és az amazonokat sorolják előre. 

- Akik expedíciókra mennek már tapasztalták, hogy mekkora segítség is egy tündér. Ha lennének tündér expedíció hősök nagyobb számban sokkal több sikeres küldetés lenne. A harcosok a testi erőben és a harci tudásban mérik az erőt ezért sorolnak minket hátra. De akik voltak már éles helyzetben tudják, hogy egy tündér milyen sok esetben adhat védelmet. Braid Bladevale pedig pont azokhoz az emberekhez tartozik akik elismerik a tündérek erejét. 

- Miért segítenek a tündérek a harcosoknak?~Venus kérdése Zara-t is foglalkoztatja. 

- Eddig azokon az expedíciókon vettek részt együtt amelyben mind a két faj érdekelt volt. Most viszont a tanács úgy döntött, hogy az amazonok kivételével érdemes lenne békét kötnie a fajoknak egymással. Ennek pedig alapja, hogy segítünk egymásnak. Ehhez pedig még hozzátenném, hogy a harcosok szinte az összes tündér expedíción ott vannak ami nem titkos és segítenek. Természetes, hogy szeretnék ha ez visszafelé is működne. Ők is tudják, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk és rugalmasak. De vannak olyan küldetéseik amikre nagyon elkelne a tündér segítség. 

- Miért erőltetik ennyire ezt a békét? ~Fonja össze a kezeit maga előtt Masa. Zara értetlenül kapja rá a tekintetét. Hála az égnek, hogy a békére törekednek. Elég volt már a háborúból.

- Ez leginkább a mi érdekünk, Masa. Ha háború lenne, mi valószínűleg kihalnánk. Jelenleg nem tudunk mit tenni, a tündérek keze megvan kötve. Nagyon erősnek és stabilnak mutatjuk magunkat a többi faj előtt....de ha tudnák, hogy mekkora bajban vagyunk egyből lerohannának minket. ~Sóhajt gondterhelten a tanárnő. Zara eddig is tisztában volt vele, hogy nagy a baj, de azt nem, hogy ennyire.

- Na mindegy. Ha lehet akkor ezt ne reklámozzátok. Amiért hívattalak titeket azt megbeszéltük. Szorgalmasan kell tanulnotok és gyakorolnotok. Kérlek titeket, hogy amikor csak időtök engedi menjetek le az edzőterembe vagy az udvarra és gyakoroljátok a harcot. A mágiában pedig segítek. Majd üzenek nektek, hogy mikor fogunk plusz órákat venni. Most menjetek és pihenjetek. ~A lányok engedelmesen felállnak és elköszönve a tanárnőtől a kijárat felé mennek. 

- Zara te még egy kicsit maradj. ~Zara idegesen áll meg az ajtó előtt. Csendet szeretne, össze van zavarodva. A lányok elmennek ő pedig itt marad kettesben egy főtündérrel. Merlys feláll és megkerülve az asztalt megáll Zara előtt. Hosszasan nézi de aztán a tekintete ellágyul. 

- Tudom, hogy most mit érzel. Tudom, hogy ez egy nagyon nehéz és igazságtalan helyzet, ami ráadásul ijesztő is. Pocsék érzés mikor az embert beszorítják és nem dönthet a saját életéről. Sajnos a főtündérek élete már régóta ilyen. ~A hangja lágy és anyáskodó. 

- Mindenki megérdemelné, hogy ő maga dönthesse el mi szeretne lenni. Hogy mi az a hivatás amit évszázadokig esetleg élete végéig csinálni szeretne. Ez sajnos nem így működik, úgyhogy alkalmazkodnod kell a kialakult helyzethez. Minél hamarabb annál jobb......Gyerekként miről ábrándoztál? Mi szerettél volna lenni? ~Zara a kérdés hallatán lehajtja a fejét és halványan elmosolyodik.

- Expedíció hős. ~Néz fel mosolyogva a tanárnő ibolya színű szemeibe. Merlys egy pillanatra meglepődik majd egy megkönnyebbült hangot hallat.

- Az jó. Az nagyon jó. Akkor sokkal könnyebb lesz. ~Lelkesül fel.

- Én nem érzem, hogy könnyebb lenne. ~Duruzsolja rossz kedvűen. Nehezen tudja csak elfogadni, hogy megfosztották a szabad akaratától.

- Pedig ez hatalmas könnyebbség. Gondolj csak bele milyen lehet annak, aki egész gyerekkorában arról álmodott, hogy természet gyógyító lesz vagy divattervező. Sokan álmodni sem mernek arról, hogy valaha is olyan munkájuk lesz ami tündér földén kívül van. A tündér gyermekek szűk látókörűek, legtöbbjük soha nem jár közös városban, még csak nem is találkoznak élőben más fajokkal. De ez a felnőttekről is elmondható. Végzik az egyszerű otthoni munkájukat és szórakoznak. Nem is akarják elhagyni tündér földét mert jó életük van. Egy biztonságos, boldog életük. Ezt egy épeszű ember sem akarná feladni. ~Zara látja Merlys-en a vágyódást. Hogy ő is ezt szeretné, egy ilyen egyszerű de biztonságos és boldog életet.

- A közös városban élő és dolgozó emberek mindennapjai nem ilyenek. De mindegy. Nem szeretnélek megijeszteni, hagyjuk is ezt a témát. Csak azt mondom, hogy fel kell készülnöd alaposan az iskola utáni életre, mert az valóban nem tündér mese. ~Merlys mélyen Zara szemeibe néz. Aggódik érte, de közben meg olyan különös érzése van ha ránéz. Zara nagyon nagy erőt sugároz magából. Annyira megtörhetetlennek tűnik. Még csak egy elsős tanuló aki két órán keresztül képtelen volt egy vízcseppet kiemelni a többi közül. Mégis annyira erősnek tűnik. Merlys hiába próbálja meg tanulmányozni Zara-t, semmire nem jut. Furcsa, hogy ennyire különlegesnek tartja. Az összes ma élő főtündérrel találkozott már. Kettővel még diák korában is amikor kezdőkként kisebb expedíciókra mentek együtt. Sosem érzett rajtuk semmi különöset. Inkább csak félénk diákoknak tűntek akikben nagy lehetőségek lakoznak. Egyetlenegy tündér volt aki hasonló érzéseket váltott ki belőle, de ő már nem él. Egy biztos. Zara nagyon felkelti az érdeklődését. 

- A héten még nem kezdünk neki. De jövőhéttől szeretném ha esténként mikor megbeszéljük feljönnél hozzám. Tanítani foglak, külön a többiektől. 

- Rendben, köszönöm. ~Zara izgatottan mosolyog. Ez igazán kedves a tanárnőtől, hogy még a szabad idejében is hajlandó időt szakítani rá. Merlys elengedi Zara-t, így a tündér lány lassan és körültekintően lépkedve próbál meg visszatalálni a lifthez. A folyosó elágazásához érve bepillant abba az irányba amerre Nace-szel volt. Vajon ott lehet még? Vagy már elment? Rosszallóan megrázza a fejét. Nem kéne, hogy érdekelje, azt sem kéne, hogy ennyire jó érzéssel töltse el, ha Nace közelében van. De mit tegyen ha ez a helyzet? Az lesz a legjobb ha megy és megnézi. Halkan lépked a folyosó márvány padlóján. Halkan és lassan. A szíve egy nagyot dobban ahogy bekukucskál abba a kis zugba ahova Nace rántotta. A fiú falnak döntve magát, fejét a plafon felé tartva behunyt szemekkel áll. Zara ajkát beharapva konstatálja milyen istenien jól néz ki. Tekintete a Nace-szel szemben lévő ajtóra téved és azonnal eszébe jut, hogy ki is van az ajtó túloldalán. Mielőtt Zara eldönthetné, hogy maradjon vagy inkább osonjon el, Nace szemei kinyílnak és mintha megérezné, hogy ott áll, egyenesen a szemeibe néz. Döbbent tekintete rövid ideig vizslatja Zara-t. Ellöki magát a faltól és közelebb sétál. Minden lépéssel gyorsul a tündér lány levegővétele. 

- Hát te? ~Nace kezeit összefonja a mellkasa előtt és egy mindenttudó vigyorral néz Zara-ra. 

- Én?...Hát...Én csak a liftet keresem. ~Dadogja idegesen és zavartan. Miért jött ide? Ez annyira átlátszó. 

- A liftet? Érdekes először a tanárnő irodáját keresed most meg a liftet.

- Igen...eltévedtem. ~Köszörüli meg a torkát miközben zavartan nézeget minden irányba. Hogy lehetett ennyire bolond, hogy idejön?

- Eltévedtél? ~Nace ha akarná sem tudná titkolni, hogy nem hisz neki. A nézése, a hangja, a beszéde, mind erről árulkodik. 

- Igen. Eltévedtem. ~Zara magára vesz egy nagy adag határozottságot. Szüksége van rá, főleg Nace közelében. Át kell gondolnia sok mindent. 

- Kezdem azt hinni, hogy valójában csak velem szeretnél lenni...és ezért követsz. ~Micsoda? Zara hüledezve kapkod levegő után. Még, hogy ő követi? Felháborító. Bár Nace félig komolyan gondolta amit mondott, jót derül Zara reakcióján.

- Te megbolondultál? Dehogy követtelek. Olyannak nézel engem, mint Orla? ~Háborodik fel a tündér lány ezzel Nace-t szórakoztatva.

- Nem. Nem gondollak olyannak, mint Orla. Az nagy sértés lenne. ~Bár Zara mélységesen fel van háborodva, azért a mondat hatására egy vigyor kúszik az arcára.   

- Megkérdezném, hogy merre találom a liftet, de gondolom ugyanolyan reakciót adnál rá, mint előző alkalommal. ~Mondja félig vádlón félig viccesen. 

- Próbáld ki! ~Nace arca kihívóan megrándul, szemöldökei a magasba emelkednek majd egyből vissza. Vigyor szélesedik arcán ahogy vadász módjára aki éppen most keríti be az áldozatát megindul Zara felé.

- Nem-Nem. ~Rázza hevesen Zara a fejét és a kezeit maga elé tartja, hogy Nace ne léphessen annál közelebb hozzá.

- Hol vannak a barátaid?  ~Áll meg amint bordái Zara tenyerének ütköznek. A tündér lány egy nagyot nyel mielőtt válaszol. Megint elönti a forróság, mintha tűzbe dobnák. Egy apró sóhaj hagyja el a száját ahogy kezeire néz amik Nace izmos felsőtestét érintik. Össze kell szednie magát. Gyorsan.

 - Öm...Már elmentek. A tanárnő kettesben szeretett volna beszélni velem. ~Suttogja és megköszörülve torkát a harcos fiú szemeibe néz. Tudja, hogy jelenleg Nace van nyeregben, de amint lesz egy kis ideje magára és rendezni tudja a gondolatait, ez változni fog. Zara erős jellem. Erős személyiség. Csak jelenleg egy kicsit elveszett ebben az új helyzetben, de hamarosan magára talál. 

- Akkor azért nem engedsz közelebb....~Nace egy erotikusan szenvedélyes mozdulattal nyúl Zara kezeihez és veszi el onnan, hogy aztán közelebb lépve a tündér lány teste mellé helyezze. Minden érintése bizsergető és vágykeltő. Annyira közel lép, hogy a mellkasa a falnak löki Zara-t. Vadító tekintettel szorítja be a lányt, két kezét a falhoz téve. Zara sűrű levegővétele elég bizonyiték, hogy Nace szexuális vonzódása nem viszonzatlan. A harcos fiú szíve is hevesebben ver ami teljesen hihetetlen. Zara egy nagyot nyel ahogy Nace lehajtja a fejét ezzel az arcát bámulva. A tündér lány meredten nézi Nace mellkasát. Felkellene tekintenie de akkor egyenesen a szemeibe bámulna vagy az ajkaira ami még rosszabb. Nem szabadna. Nem szabadna, hogy Nace közelsége ilyen mélyen érintse. 

- Mert félsz, hogy ezúttal nem lenne menekvés. ~Suttogja mámorító hangon. Zara-n végig fut egy kellemes bizsergető érzés. Behunyja szemeit amíg egy mély és nagy levegőt vesz. Szeretne nemet mondani, de annyira izgatja már csak a pozíció is amiben állnak. Ahogy Nace a falhoz szorítja és elzár minden menekülési útvonalat. Hiába akarná azt mondani, hogy ez nem tetszik neki, mert valójában nagyon is tetszik. Összeszedi minden erejét és határozottságát majd kezeit a fiú mellkasára teszi. Gyengéden de mégis határozottan tolja el. Nace hátralép egyet amitől kezei lecsúsznak a falról. 

- Én nem félek semmitől Nace. ~A harcos fiú döbbenten vizslatja Zara-t. Erre igazán nem számít. Se arra, hogy eltolja magától se arra amit mond. Nem sűrűn mondanak neki nemet. Ilyen közelségben legalábbis soha. 

- Most mennem kell a lányokhoz. Majd találkozunk. ~Zara kihasználja Nace döbbenetét és gyorsan elhúzza a csíkot. A liftbe lépve neki dől az oldalának és a fejét neki dönti. 

- Jesszus. ~Motyogja halkan. Tennie kell valamit, mert ez így nem mehet tovább. Nace harcos, Zara pedig tündér. Saját magát szívatja meg ha beleszeret. Így is elég bonyolult és veszélyes lesz az élete főtündérként nem kéne még tovább rontani.